A helyi önkormányzatok pedig további közterületeken is megtilthatják a dohányzást.

Fontos változás, hogy nem jelölhetõ ki dohányzóhely ezután a közforgalmú intézmények és a munkahelyek zárt légterû helyiségeiben, valamint a vonatokon sem, így megszûnnek a dohányzókocsik. Dohányzóhelyet csak szabad levegõn, a bejárattól öt méterre lehet kijelölni, kivéve azokat a vendéglátóhelyeket, ahol erre kizárólag közvetlenül a bejárat elõtt van lehetõség.

Továbbra is rá lehet gyújtani a szabadtéri szórakozóhelyeken és a kerthelyiségekben.

Zárt térben ezután csak dohánytermék-bemutatókon és a szállodák szivarszobáiban lehet dohányozni, a szivarszobákban ugyanakkor étel és ital nem szolgálható fel. Ezen kívül zárt légterû dohányzóhelyiség csak büntetés-végrehajtási intézményekben és pszichiátriai intézetekben alakítható ki a fogvatartottak, illetve a betegek számára - biztosítva, hogy dohányfüst a többi helyiségbe ne juthasson be. Ugyanakkor szabadtéren sem jelölhetõ ki dohányzóhely közoktatási, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben, továbbá egészségügyi szolgáltatónál.

A dohányzási tilalom betartását az ÁNTSZ ellenõrzi, megsértése esetén egészségvédelmi bírságot szab ki. Az államigazgatási szerv eltekinthet a bírság kiszabásától, ha az intézmény vezetõje, üzemeltetõje, a rendezvény szervezõje, a munkáltató, illetve akit a közforgalmú intézmény szabályzata erre kijelöl, a tilalmat megsértõt felszólította a dohányzás befejezésére, vagy ha ennek nem tesz eleget, az intézmény elhagyására.

Bírságol az ÁNTSZ

Az egészségvédelmi bírságot és a helyszíni bírságot az ÁNTSZ számlájára kell befizetni. Az elõbbi összege 20 és 50 ezer forint közötti, az utóbbi legfeljebb 30 ezer forint lehet magánszemélyek esetében. Az államigazgatási szerv havonta átutalja az így befolyt összeg felét az egészségügyért felelõs minisztérium költségvetési fejezetének, negyedét pedig a bírságot kiszabó ÁNTSZ számlájára. Az elõbbi hányad különösen dohányzásmegelõzésre, a dohányzásról való leszokást támogató programokra, egészség-megõrzési célokra, valamint az egészségügyi ellátás színvonalát fejlesztõ programokra használható fel. Az utóbbit a hatósági felügyelet fejlesztésére és a népegészségügyi hatósági munka támogatására kell fordítani.

A bírságolás három hónap türelmi idõ után, 2012. április elsején kezdõdik.

A dohánytermékek forgalmazására és a cigarettásdobozok csomagolására vonatkozó elõírások betartását továbbra is a fogyasztóvédelmi felügyelõségek ellenõrzik.

Nemmel szavazott húsz szocialista és tizenöt jobbikos képviselõ mellett a kereszténydemokrata Rubovszky György és a független Molnár Oszkár. Tartózkodott hét jobbikos és öt MSZP-s képviselõn kívül a fideszes Wittner Mária és Karvalics Ottó (KDNP). Három kormánypárti politikus - köztük Harrach Péter kereszténydemokrata frakcióvezetõ - bár jelent volt az ülésteremben, nem szavazott. Megszavazta viszont az indítványt tizenhárom szocialista (így például Gyurcsány Ferenc és Lendvai Ildikó), tizenhét jobbikos és nyolc LMP-s politikus.

A tizennyolc kormánypárti politikus - köztük Lázár János fideszes frakcióvezetõ - által jegyzett indítvány indoklása szerint a dohányzás a legjelentõsebb megelõzhetõ halálok a fejlett országokban, így Magyarországon is, ahol a lakosság 38 százaléka dohányzik. Ennek számlájára írható - áll az indoklásban -, hogy a tüdõrák miatti halálozást tekintve Magyarország "világelsõ".

A törvénymódosítással a nem dohányzók védelmérõl szóló jogszabály preambuluma is kibõvül, így tartalmazza majd azt a megállapítást, hogy "a dohányfüst minden esetben mérgezõ, annak nincs biztonságos egészségügyi határértéke", és ebbõl következõen azt az elvárást is, hogy "kerülni kell a dohányzást különösen kiskorúak, várandós nõk, betegek vagy mozgásukban bármilyen okból korlátozott személyek jelenlétében a magánélet színterein is, különösen a zárt légterû helyiségekben vagy gépkocsik zárt utasterében". Ugyanakkor az elõterjesztõ fideszes Hollósi Antal Gábor korábban visszavonta azt a módosító javaslatát, amely kifejezetten tiltotta volna a dohányzást azokban a személygépkocsikban, ahol 18 éven aluli fiatal ül.

Módosul viszont a társasházi törvény, kimondva: a tulajdoni hányad szerint legalább négyötödös többséggel hozott eltérõ rendelkezés hiányában tilos dohányozni a közös tulajdonban lévõ zárt légterû épületrészekben, helyiségekben.

Újdonság továbbá, hogy az ügyészség, az ÁNTSZ és egészségvédelmi érdekképviseletet ellátó társadalmi szervezet is közérdekû keresetet indíthat a nemdohányzók védelmérõl szóló törvény megsértõje ellen, feltéve, hogy a jogszabályba ütközõ tevékenység a lakosság széles körét érinti. Per akkor is indítható, ha a sérelmet szenvedõk személye nem állapítható meg.

Fidesz: nem éri hátrány a vendéglátóipart

A Fidesz szerint gyakorlatilag semmilyen gazdasági hátrány nem éri a vendéglátóipart a törvény miatt.

Heintz Tamás, a Fidesz országgyûlési képviselõje, a javaslat egyik elõterjesztõje a parlamenti elfogadás után tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: a jogszabály annak a megelõzõ szemléletnek az elsõ mérföldköve, amely a jövõben a népegészségügyi program lényegévé kell, hogy váljon.

A kormánypárti politikus az országházi dohányzónak, a fõemeleti 13-as számú teremnek a sorsával kapcsolatban nem tudott nyilatkozni. Az kérdés, hol cigarettáznak a jövõben a dohányzó parlamenti képviselõk az Országházban - jegyezte meg, hozzáfûzve: "az a tervünk, hogy minél többüket megpróbáljuk rávenni az egészséges életmódra és a dohányzás abbahagyására". Arra a felvetésre, kívánja-e kommentálni, hogy számos országgyûlési képviselõ - pártállástól függetlenül - rendszeresen cigarettázik a Parlament erkélyein, úgy reagált, "más életéhez semmi közöm nincs".

Kérdésre válaszolva Heintz Tamás elmondta, a gyermekjóléti, egészségügyi intézmények esetében még nyílt térben sem jelölhet ki dohányzóhelyet a munkáltató.

Ugyancsak kérdésre kitért arra is, hogy korábban láncdohányos volt, de körülbelül egy hónapja már megvan a cigaretta nélkül.

(MTI)