Honlapunkon sütiket (cookie) használunk a felhasználói élmény fokozása érdekében. Amennyiben szeretnél vele megismerkedni, ITT bővebb információt találsz róla.
MIATYÁNK ISTENÜNK BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELÕTTÜNK SZENT NEVED TÖRVÉNY AKARATOD.
MINDEN NAPUNK GONDJÁT, MAGADON VISELED.
BÛNEINKET MINT MÁSNAK, NEKÜNK ELENGEDED.
TE KEZED VEZET KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK GONOSZ JÁRMÁT.
TIÉD A NAGYVILÁG ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTÕL KEZDVE, LEGYEN MINDÖRÖKRE.
Kr.u.410-460 keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva. A kijevi Nemzeti Múzeumban található.
VALÓSÁG a LEGENDÁBAN: JÁNOS VITÉZ és ILUSKÁJA igaz története
Buda alatt a ráckevei régi temetõben járva egy különös útjelzõ táblán akad meg a tekintet:
JÁNOS vitéz sírja
felé mutat a nyíl. A nyíl irányába haladva egy félbetört oszlopú síremlék áll. Rajta a felirat:
Itt nyugszik Horváth Nepomuki János /rangjai és kitüntetései felsorolva/ aki nem más, mint Petõfi Sándor megálmodott mesehõse: János vitéz.
Minden legendának van valóság magva, amit nem szabad hagyni feledésbe merülni.
De hát ki is volt Õ valójában? A legenda már valóságos élettörténetté alakul át, korabeli ráckevei dokumentumokra támaszkodva. Borovsky Samu már1910-ben megjelent Pest-Pilis-Solt vármegye Mûemlékei” címû monográfiájában említi meg a ráckevei mûemlékek között Horváth N. János síremlékét „A jobbágyból lett világlátott huszárkapitányról” írva.
1774.május l0-én született Ráckevén. Az anyakönyv tanúsága szerint Piringer Jánosként látta meg a napvilágot. Apja Piringer Pál, édesanyja Gáspár Magdolna. A ráckevei nádfedeles házból hamarosan az égiek mezejére távozott az édesapa, akirõl a kis Jánoskának nem is maradt emléke.
A megözvegyült édesanya – hogy a kisfiú apa mellett nõhessen fel – a gyászév letelte után férjhez ment nemes Horváth János megyei perceptorhoz. Az édesanya kikötése volt, hogy a házasságkötéssel egyidejûleg a kis Jánost adoptálja a férje. Így lett Piringer Jánosból Horváth Nepomuki János.
Az új házasság sem volt hosszú életû, az édesanya hamarosan meghalt egy következõ gyerekszülésben. A kis Jánost rövid ideig mostohaapja nevelte, aki italozó lett, elverte csekélyke vagyonát is, és az árvát magára hagyva Ráckevérõl elköltözött. Ekkor a gyermeket atyai nagybátyja, Piringer György vízimolnár vette magához. A molnárnak azonban volt már egy kislánya – Juliska. A két gyerek, Jancsi és Juliska együtt nevelkedett Piringer György házában. Jancsi gyerek Ráckevén járt iskolába, majd Szõnyi Pál szabómesternél lett inas, késõbb segéd.
Fordulatot az 1793-as esztendõ hozott életében. Európa háborúba ájult. A francia forradalom és a jakobinus mozgalom ellen katonai koalíció szervezõdött. I. Ferenc császárnak katonára volt szüksége, ezért elrendelték az újoncozást. Ráckevének három lovas huszárt kellett kiállítania teljes felszereléssel a város költségén.
A szabó céh javaslata alapján került Horváth N. János az I. huszárezredbe, 12 éves szolgálatot vállalva a városért.
Amikor a fejébe nyomták a díszes csákót, a 19 éves fiatalember egyedül Juliskát sajnálta itthagyni, akihez már gyengéd szálak fûzték. Minderrõl az 1845-ben írt végrendelete árulkodik.
Ezredével szolgálati helyére, Észak-Itáliába /Taljánországba/ került. Itt kiválóan megtanult németül, olaszul és – mert többször jártak francia területen – franciául is. A kemény kiképzés után gyorsan emelkedett a ranglétrán. 1794-ben káplárrá /tizedessé/ léptették elõ.
Közben Franciaországban nagy változások mentek végbe. Napóleon magához ragadta a hatalmat, és európai hegemóniára tört. 1799-tõl véget ért a viszonylag nyugalmas garnizoni élet és véres csaták sorozata következett. 1798-ban Horváth N. Jánost áthelyezték az 5. /Radeczky/ ezredhez. Az elsõ marengói csatában súlyosan megsebesült, amikor testével védte Alvinczy tábornokot. Hõsiességéért megkapta az Ezüst Vitézségi Érmet.
A második marengói ütközetben ismét hõsies bátorságot tanúsított, aminek eredményeként megkapta a strázsamesteri rangot, majd alhadnaggyá léptették elõ. A franciák sikeres elõnyomulása feltartóztathatatlan. 1809. májusban bevonultak Bécsbe, két nappal késõbb magyar földre léptek. Horváth N. János ezrede ott verekedett június 14-én a vesztes gyõri csatában.
1808-tól kiélezõdött Napóleon viszonya a pápával is, a franciák megszállták Rómát,
1809-ben májusban megszüntették az egyházi államot, mire VII. Pius pápa kiközösítette Napóleont. 1810-ben szenátusi határozattal kimondták, hogy a Francia Birodalom második fõvárosa Róma, és római király címmel Napóleon fiát ültették a trónra, a pápát Svájcba számûzték. A francia betolakodókkal szemben Horváth N. János ott harcolt Rivoli hídjánál és a Piave partján.
1812-tõl Napóleon csillaga hanyatlani kezdett, 1813-tól már francia földön zajlott a háború. Napóleon hatalmas vereséget szenvedett a lipcsei csatában. Az újabb hadjáratban Horváth N. János már kapitányként vett részt, önálló lovasszázad élén. Katonai érdemeiért ekkor kapta meg az Armadia Keresztje kitüntetést.
1814. márciusban nemzetközi nyomásra Napóleon visszahelyezte a pápát jogaiba. A francia követ elõzetesen jelezte, hogy a pápát napokon belül átadják a határ mellett szolgáló Radeczky ezred „fiók strázsájának”. Ez a „fiók strázsa” Horváth N. János lovasszázada volt.
A század két nap alatt kelt át az Alpokon a pápát kisérve. A 72 éves pápa az Alpokon átvezetõ havas útszakaszon dideregve fázott, ekkor Horváth N. János saját köpönyegét és mentéjét terítette az alvó pápára. Ezt a jelenetet a vatikáni könyvtár folyosóján ma is látható falfestmény örökíti meg, melyen a hintóban alvó VII. Pius fehér huszárköpennyel van letakarva. Körülötte mentében lévõ huszárok lovagolnak, csak egyikükön nincs dolmány és mente.
Az egyházi vezetõk és Róma lakossága hálás tisztelettel fogadta a magyar huszárokat.
A pápa díszlakomát adott tiszteletükre. Õszentsége az ezrednek zászlót adományozott,
Ferenc császár az újjászervezendõ pápai hadseregnek száz magyar csikóval, száz lovas-fegyverzettel és kétezer gyalogsági felszereléssel fejezte ki elismerését. Horváth
N. János pápát kísérõ küldetése a nemzetközi nagypolitika részévé vált.
Megkapta az ezüst sarkantyús csizmát, majd Nápolyban a királytól átvehette a Szicíliai
Arany-Kereszt kitüntetést. /1845-ben íródott végrendeletében az ezüstsarkantyús csizmát hajdani Juliskája fiának hagyományozta, a kitüntetésekkel kapcsolatban pedig úgy rendelkezett, hogy síremlékére véssék fel a Krisztus Keresztet, a Szicíliai Keresztet és az Ármádia Keresztjének másolatát.
1814. júliusban az ezredet visszarendelték az osztrák-francia határ térségébe. A távozó ezred tisztjeit a pápa audiencián fogadta, Horváth N. Jánost pedig a Krisztus-Rend Gyémántcsillag rendjellel tüntette ki, ez a pápa által személyesen adományozható legmagasabb kitüntetés. Így lett Horváth N. János a Krisztus-rend és a Szent György-rend lovagja.
Ez a rendjel 1815-ben Milánóban készült, rajta arcképe felismerhetõ. Halála után a Krisztus-rend csillagát Juliska örökölte. Juliska halála után a ráckevei katolikus templomba került, ahol az áldoztató kehelyre forrasztották.
1937-ben letétként a székesfehérvári Egyháztörténeti Gyûjteménybe helyezték el, ma is ott õrzik./Ktsz.99,/
Napóleon bukása után Európa fellélegzett. Jánosunk is megelégelte már a 22 évi katonai szolgálatot és nyugdíjazását kérte. Ekkor mindössze 41 éves volt. Milánóban még megfesttette saját portréját majd hintón visszament szülõvárosába Ráckevére. Elsõként Juliskát kereste, aki az elmúlt 22 évben férjhez ment Gáspár János vízimolnárhoz és szeretettel nevelte szintén János névre hallgató egyszem fiacskáját. A kapitány eltemette lelkében a régi szerelmet, de életük hátralévõ része végig szoros barátsággá vált, amit 1845-ben írott végrendelete is tükröz. „Gáspár Jánosnénak született Piringer Juliannának hagyom…. a kapitányi portrémat a fekete rámában, s ……minden fennmaradó pénzemet s a Krisztus és Armádia Keresztem.”Ezüst sarkantyús csizmáját pedig Juliska fiára hagyta. /Az arckép a Gáspár családtól a ráckevei Árpád Múzeum tulajdonába került Ltsz.66.432.1/
Ráckevén házat, földet vásárolt, de 1824-ben ismét uniformist öltött a császár hívására és fõkapitányi rangban a testõrségben vállalt szolgálatot. A gárdánál tizenegy évet szolgált majd hatvanegy éves korában végleg búcsút mondott a katonaéletnek. Letelepedhetett volna bárhol, de a szíve hazahúzta Ráckevére. Ettõl kezdve már csak emlékeinek élt. 73 évet adott számára a sors. 1847. február 7-én halt meg Ráckevén.
De hogyan lett a legenda valóság magvából János vitéz? Egyáltalán, Petõfi hogyan tudhatott az árva gyerekbõl lett legendás huszárkapitányról?
Petõfi a János vitézt 1844-ben írta. Dömsödön egy évvel késõbb tartózkodott, így tehát korábban kellett hírt hallania a vitézrõl! Petõfi pedig Ráckevén sohasem járt, akkor honnan az információ?
Magyarázat erre is van. A kulcsot Ács Károly személye jelenti, aki ugyancsak 1823-ban született Ráckevén, jogi tanulmányait Kecskeméten végezte. A jogot tanuló Jókai 1842 õszén egészségi okokból Pápáról Kecskemétre iratkozott át, aki Ács Károllyal közeli barátságba került. 1843-ban Kecskemétre érkezett Petõfi is. Korábban Jókai és Petõfi együtt diákoskodtak Pápán. Jókai hozta össze Petõfivel Ács Károlyt. A többhónapos együttlét során mesélhetett a ráckevei Ács Károly a neves huszárkapitányról.
Barátságuknak köszönhetjük Petõfi Sándor örökéletû szépséges „János vitéz” –ét.
Ráckeve város lakossága János vitéz díszkutat állított emlékére a Szent István téren.
A dokumentumok az Árpád Múzeumban megtekinthetõ!
Mondjuk Ráckeve nem Buda alatt van!!! és akkor a saját unokatestvérébe volt szerelmes??mondjuk ez még a falunkban sem volt ritka 50-70 évvel ezelõtt,sõt el is vette!
Amúgy érdekes akkor is,ha semmi köze sincs Petõfihez,de ki tudja??
Bunyevácz Zsuzsa néhány éve meglepte már az olvasókat a Szent Grál üzenete c. könyvével, méltán volt nagy hírverés. Annál nagyobb a csönd a most megjelent Az új világrend tízparancsolata c. könyve körül, pedig erre még inkább illik a "kötelezõ olvasmány" jelzõ. Kötelezõ azoknak, akiket foglalkoztat jelen állapotunk miértje is - a krumpli árán túl - a kérdés, hogy hogyan jutottunk idáig, mert ha az okokat nem ismerjük, a gyógymód sem fog megtaláltatni.
A könyv hiteles, mert semmi újat nem mond. Akinek volt füle (és akarata) a hallásra, szeme a látásra, a könyvben összegyûjtött információkat, tényeket tudja. Nem a fõsodratú médiából természetesen, hanem a periférián, kicsi, de igényes, értékközvetítõ kiadványokban, Interneten hozzáfért az ismeretekhez az utóbbi 20 évben. De csak ha hozzá akart férni. Mert közben Al-Kaidával, klímakatasztrófa, sertésinfluenza c. altatódalokkal igyekeznek az embert félelembe ringatni, hogy a valós veszélyrõl, létünk valódi fenyegetésérõl eltereljék a figyelmet. Mondhatni, sikerrel.
A könyvben a hiteles információkat zseniális módon tálalva kapjuk: a szerzõ nem agyal ki semmit, nem fantáziál, hanem bizonyítható tényeket, referenciával alátámasztva egymás mellé tesz. (Bárki utánajárhat, ha nem hiszi, és nem restelli a fáradságot.) Aztán kérdéseket tesz fel. A tényeket régóta ismerjük, de valahogy nem jutott az eszünkbe kérdezni. Pl., hogy miért van az, hogy minden forradalom, amit a "rabjai a földnek" az "éhes proletár" indít a "burzsoá, tõkés, kiszipolyozó társadalom" ellen, a gyõzelem után nem elégszik meg az éhes proletár jóllakatásával, a jólét biztosításával, hanem azonnal terrorba csap át. És ki ellen irányul a terror? Elsõsorban a paraszt ellen, aki megtermelné az élelmet! Másodsorban az értelmiség ellen, amely az anyagi fejlõdést biztosítaná (az orvos, aki gyógyít, a tanító, aki tudást ad, a tudós, aki felfedezéseivel könnyebbé teheti az életet). Ilyen volt a Nagy Francia Forradalom, a Nagy Párizsi Kommün, a Nagy Októberi Forradalom, a Nagy Magyar Tanácsköztársaság, és a Nagy Magyar Rákosi-kommunizmus. A tényekrõl tanultunk történelemórán, de volt-e tanár, aki a terror kérdését feltette volna? Akkor esetleg... nem is arról volt szó, hogy az éhes proletár jóllakjon? Mecsoda jólét tört ki Magyarországon is Rákosi alatt! Megérte, nem? - A porhintés pedig tovább folyik szinte feltartóztathatatlanul, és megint melyik rétegre van minden intézkedés kihegyezve az utóbbi 8 évben? A parasztságra.
Aki szeretné a háttér-összefüggéseket látni, sürgõsen olvassa el a könyvet, hogy táguljon a horizontja és a feje, bár kényelmesebb közeg a langyos homok!
Demszky Gábor bizalmasa Mesterházy Ernõ.
Ernõ felesége Mécs Mónika.
Mónika apja Mécs Imre.
Imre felesége Magyar Fruzsina.
Fruzsina testvére Magyar Bálint.
Bálint felesége Hodosán Róza.
Róza volt férje Demszky Gábor.
Nyugi Papi!
Elég ha te vagy olyan okos itt,hogy mindenkit kioktathass.
Te is csinálhatnál már egy paradigma váltást.
Inkább valami újat hoznál az"építõ kritikáid"helyett!
Menni fog??????
Ahogy elnézem a hozzászólásaidat ????????!
Azért majd meglesem,és ha lehet ne engem cseszegess JÓÓÓÓÓÓÓÓÓ??
A REND kezd helyreállni: 2012-n nem a világnak lesz vége, hanem a bankok és tulajdonosaik világuralmának!
Ezért szûkölnek egyre hangosabban! Paradigmaváltás küszöbén vagyunk. Az õ materialista, profitközpontú, kizsákmányoló világuk, az emberiségre rákényszerített pénzuralmi vad-kapitalizmus, és ikertestvére a kommunizmus, mint társadalmi rendszerek meg fognak szûnni.
Azonban addig minden létezõ eszközüket be fogják vetni az emberiség feletti teljes uralom eléréséért. Háborúkat, (sorszámozott!) járványokat, víz- élelem- energia- gazdasági válságokat, beültetett chip-et, biológiai fegyvereket, tudatmódosító eszközöket, elektromágneses fegyvereket, mesterségesen elõidézett természeti katasztrófákat.
2012: az utolsó prófécia a maják szerint
Mi történik, ha igaza van az emberiség pusztulását 2012. végére megjövendölõ maja naptárnak? Valóban tûz hullik majd az égbõl és összerogynak az épületek? Elõfordulhat, hogy áradás törli el Washingtont a Föld színérõl, Los Angeles pedig belecsúszik a Csendes-óceánba? Egyszóval: Valósággá válhat mindaz a rémálom, amit Hollywood a '2012' címû, John Cusack által fémjelzett filmben elénk vetít? A maják úgy gondolták, hogy a világon minden folyamat - a keletkezést és a pusztulást is beleértve - ciklusokban történik. Naptárukat ennek megfelelõen öt nagy, egyenként mintegy 5200 évet felölõ idõszakra osztották, melyek fordulóján - hitük szerint - az addigi világ minden esetben elpusztul, s helyette egy teljesen új keletkezik. A jelenlegi ciklus 2012. december 21-én ér véget, ezért erre a napra sokan apokaliptikus eseményeket jövendölnek. De vajon van-e más jele is a közeledõ világvégének az egyébként megdöbbentõen pontos és precíz maja naptáron kívül? Valóban igaz a hír, mely szerint a kutatók 2003-n rábukkantak valamire, ami megerõsíti az összeomlás elmélet híveinek rettegését?
1983-n a NASA infravörös távcsõvel felszerelt mûholdja igazolta egy Plútón túli tizedik bolygó létezését a Naprendszerben. A sumerek már hatezer évvel ezelõtt ismerték ezt a Jupiter nagyságú égitestet, a NIBIRÚT. Innen származtatták Istenüket. Feljegyzéseik szerint a bolygó keringési ciklusa 3 600 év, visszatérése a Föld közelségébe minden esetben pusztító kataklizmákkal jár. E megállapítások forrásait 1851-n, a mai Irak területén régészek fedezték fel. A mintegy 22 000 táblát tartalmazó könyvtár jelenleg az emberiség legrégebbi írott emlékének számít. (ezt pusztították el az usa zsidók, amikor Irak ellen egy **** kifogással támadást indítottak!) Feldolgozásuk során számos olyan történetre bukkantak, amelyek a világ más népeinek teremtéstörténetében és hiedelemvilágában is megtalálhatók. Néhány elmélet szerint a naprendszeri pályákat keresztezõ tizedik bolygó 2012-ben megközelíti Földünket, hatalmas, vörös napként ragyogva az égen. Hamarosan soha nem látott viharok és természeti csapások fogják jelezni visszatérését, egyesek a Föld pólusainak felcserélõdését, forgástengelyének 90°-os elfordulását és egyéb szélsõséges eseményeket vetítenek elõre.' Idézet Lõrincz Zsolt: Paradogma címû könyvébõl.
A Szentírás szerint a véreskezû sátánfattyak terrorja (pénz- hatalom) - amit a Fenevad irányít - nagyon rövid életû, mely Jézus második eljövetelével fog véget érni. Ez bizonyára összefügg a galaktikus együttállásokkal, egy új világév kezdetével, az emberiség tudatos életformára való áttérésével.
Vélemény:
Mutass olyan hiteles családfát, ami az ötszázas évekre megy vissza! Gondolom a krónikásaink is mind hülyék voltak, mert mind azt állítják hogy Attila és Árpád kötött száz év telt el.
Vélemény:
Hát azért nem ártana beleszámítani az egyenletbe a történelmünkbe betoldott 300 évet, ami az emberiség számára életmentõ lehet(bár nem azért toldották be, mint ismeretes)...
Vélemény:
Vegyél a kezecskédbe egy iránytût és nézd meg, hogy hány fokkal tér el pl. az eddigi Északnak kimutatott égtáj. Ha Északot nem ott találod, mint eddig, hanem több fokkal eltérõen, akkor ne csodálkozz ! A tényeket ellenõrizni lehet és kell!
Hogy igaz e???nem tudom,de érdekes és érdemes utána nézni!
A koccanásos közúti balesetek nagy része egymás után haladó autók összeütközésébõl ered. Sok esetben a rámenõs vezetési stílus, vagy valaki rosszindulata áll a háttérben. Gyakran csak a balesetet követõ szabálysértési eljárás során válik világossá az okozó számára saját felelõssége, holott a KRESZ vonatkozó szabályainak betartásával a balesetek és jogkövetkezményeik elkerülhetõk lennének.
A KRESZ szerint jármûvel másik jármûvet csak olyan távolságban szabad követni, amely elegendõ ahhoz, hogy az elõl haladó jármû mögött - ennek hirtelen fékezése esetében is - meg lehessen állni. Ebbõl az egyszerû rendelkezésbõl az következik, hogy a maximális fékút és reakcióút (a fékezésre okot adó körülmény észlelése alatt megtett út) betartása objektív kötelezettség, így a ráfutásos balesetért kizárólag azt terheli a felelõsség, aki nem tudott megállni az elõtte haladó elõtt. A követési távolságot minden körülmény között, az útviszonyoknak és a jármû állapotának megfelelõen, meg kell tartani. Nem lehet arra hivatkozni, hogy a fékezést semmi nem indokolta, esetleg szándékos rosszindulat vezérelte, kivéve, ha tanúkkal, esetleg videofelvétellel lehet bizonyítani.
A gyakorlatban azonban mégis elõfordul, hogy valaki azért fékez, mert kárt akar okozni a mögötte haladó jármûben. Ilyen esetben bûncselekményt követ el. Ez a bûncselekmény azonban nehezen bizonyítható, ezért ilyen eljárást a gyakorlatban rendkívül ritkán indítanak.
A forgalomban részt vevõ személy hirtelen fékezést csak személy és/vagy vagyonvédelem céljából végezhet. Ha valaki más személy nem személy és/vagy vagyonvédelem céljából történõ hirtelen fékezése miatt koccan az elõtte haladóba, az egyik legfontosabb teendõje, hogy tanúkat kerítsen, akik lehetõleg több szemszögbõl látták az eseményt. Tanúskodni senki sem szeret, mire a rendõrség a helyszínre ér, a tanúk nem igazán szoktak rendelkezésre állni, ezért tanácsos a tanúk személyi adatait, és telefonszámát feljegyezni, majd a rendõrnek átadni. A legszerencsésebb persze az, ha kamera rögzítette az eseményt, de a tanúvallomások akkor is segíthetnek.
Kevesen tudják, de olyan jármûvel, vagy szerelvénnyel, amelynek megengedett együttes tömege a 3500 kilogrammot, vagy hosszúsága a 7 métert meghaladja, lakott területen kívül olyan követési távolságot kell tartani, hogy a két jármû közé legalább egy - elõzést végrehajtó - személygépkocsi biztonságban besorolhasson. Ha a baleset ezen kötelezettség elmulasztásából ered, szintén csak tanúkkal lehetséges alátámasztani. Nincs szükség ilyen követési távolság tartására az elõbbi tulajdonságokkal rendelkezõ jármûveknél, ha a vezetõ elõzésre készül fel, vagy az úttest menetirány szerinti jobb oldalán két vagy több forgalmi sáv van, illetve az úton az elõzés tilos. A követési távolságot szintén nem kell betartania a fegyveres erõk oszlopban haladó gépjármûveinek és ha a tehergépjármû egy nyomon haladó (például motorkerékpár) jármûvet követ.
:Ð
