Jászalsószentgyörgy elsõ katonai felmérésen
Írta: admin
Dátum: 2008.06.11 07:57:26

---

A Jászság elsõ részletes térképe a XVIII század elsõ felében élt polihisztor Mikovinyi Sámuel nevéhez fûzõdik. Hasonlóan az ország teljes és részletes felmérésének a gondolata is tõle származott, ám korai halála megakadályozta a kivitelezésében. Az I. katonai felmérésre (1) (felvételezésre) 1763-1787 között került sor, amelyet a maga korában "Josephinische Aufnahme" néven vált ismertté, mivel a munkálatok II. József uralkodása alatt mentek végbe.
A korabeli hadi és katonaföldrajzi viszonyok miatt a Jászság felmérése 1783-85 között ment végbe. A felvételezést és a (német nyelven írt) ország leírást hosszú ideig (mivel egyértelmûen katonai célokat szolgált) titkosan kezelték, ám mára szinte mindenki számára hozzáférhetõ. Sõt! Ma a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtárában az eredeti példányok színes másolta is kutatatható. Az elsõ katonai felmérés anyagában Jászalsószentgyörgy területét tartalmazó térképszelvény a Coll. XVIII./Sect. 20 szelvényen látható. A térképszelvényen jó nyomon követhetõ a település alakja, amely a Zagyva bal partjától Jászladány felé teljesedik ki. A Zagyva nyomvonala ekkor még a szabályozás elõtti formában látható és jobb partjával párhuzamosan mocsaras területsáv, közvetlen a folyómeder partján zsombékos, nádas tárul szemünk elé. A falu alatt egy jelentõsebb sziget található, melynek jobb oldali ága egyenesnek (talán mesterségesnek) tûnik, partján a malom jelével és a németül a feliratával (Mühl). A térképszelvény érdekessége, hogy a község központjában további két malom jelkulcsa található felirat nélkül. Mivel a XVIII. század végén vagy szél, vagy vízi, illetve hajómalom volt csak ismert és ez esetben egyikrõl sem beszélhetünk, ezért a falu közepén található jelkulcsok további értelmezésre szorulnak. Ugyancsak további kutatást igényel a falu délkeleti része alatt a temetõtõl néhány száz méterre jelölt Z H felirat, amely egy út végén a téglavetõ rövidítése lehet. (kb a mai „Mirhó” gödrök területén). A falu helységnevét Alsó Sz. György felirattal a település észak keleti része felett jelenítették meg. (a jász elõnév csak késõbb vált általánossá) A falutól északra egy jelentõsebb erdõ ábrázolása látható Borza Wald névvel. A mai Borsa erdõ északi részén Hat halom névvel kiemelve a kunhalmokra hasonlító domborzatábrázolással a tájból kiemelkedõ dombok láthatók. Az erdõ hovatartozását jelzi, hogy a ki-bevezetõ utak jelentõs része Szentgyörgyre vezet. A település formája hasonlít a maiéhoz. Észak-dél irányú utak valamint a ladányi út már jelen volt ekkor is. A falu közepén, a jelenlegi helyén a templom jelkulcsa látható. A falu keleti szélén a temetõt (2) méretarány szerint ábrázolták, ettõl északabbra a tavak már jelen voltak. Eddig talán publikálatlan az az információ is, hogy a kanális parton levõ malomtól délre a Szolnoki irányba vezetõ út és a Zagyva folyó közti területen egy négyzet alakú zárt területen szintén temetõ jelkulcsábrázolással találkozhatunk, amely alatt egy kereszt létét is jelzi a térkép. Érdekességként említem meg, hogy a településen ekkor 6, a határában további 2 kutat ábrázoltak.
A katonai felvételezés mellett a térképész tisztek végrehajtották az ország leíráshoz szükséges adatok felvételezését is, amely szerint az alábbiakat tartották érdemesnek Szentgyörgyrõl feljegyezni:

Alsó S(zen)t György (Coll. XVIII. Sect. 20)

1. Jánoshidától 1, Jászladánytól 1 ½, Alattyántól 1 ½, Jászkisértõl 3 ½, Jászapátitól 4 ½, Jásztelektõl 4 ¼, György Pusztától 2 ½ órányi járásra van.
2. Fallal megerõsített templom. Zagyvától kiinduló kanális mentén malom.
3. Ugyanaz, mint Alattyánnál. (A Zagyva folyó partján fekszik. Ez a folyó lassú folyású. Medre ingoványos, partja szaggatott. Vize emberek és állatok számára iható!)
4. A faluhoz tartozik a Borsa erdõ, ami többnyire vad gyümölcsfákból áll, de ez nem igazán jelentõs.
5. Ugyanaz, mint Alattyánnál. (A réteket gyakran elönti a Zagyva folyó, ez az állapot többnyire tavasszal következik be.)
6. Ugyanaz, mint Alattyánnál. (Az utak és utcák száraz idõben nagyon jók, de ha tartós esõs idõ jön, akkor rögtön elromlanak és így sáros ragadós, fekete lesz a talaj.)

Az elsõ katonai felvételezés jelentõségét az adja, hogy a középkori állapotok rekonstruálásában elsõ számú forrásként lehet felhasználni. Az Alföld vízrajzáról, útrajzáról, domborzatáról nagy pontossággal tudósítanak és az ország leírásban olvasható információk kitûnõen egészítik ki a térképi ábrázolást. A fentiek természetesen vonatkoznak Jászalsószentgyörgy elsõ katonai felvételezés alkalmával készül térképére is.

---

(1) Az Osztrák Császárság mintegy 5 400 szelvénybõl álló, 1:28 800 méretarányú térképmûve a kor méreteiben leghatalmasabb topográfiai alkotása volt, a Magyar Királyságot 965, Erdélyt 280, a Temesi Bánságot 208 szelvény ábrázolta. A színes, kéziratos szelvények, mint említettük, titkosak voltak, háború esetén a hadvezérek másolatokat kaptak az érintett területekrõl. Az I. katonai felméréssel elõször Josef Paldus foglalkozott tudományos részletességgel majd a két világháború között Dr. Borbély Andor és Dr. Nagy Júlia, a bécsi Collegium Hungaricum tagjai adtak közre egy tanulmányt, amelyben a magyarországi felmérésekkel foglalkozó rész kapott nagyobb súlyt.
Forrás: Jankó Annamária: A második katonai felmérés, Hadtörténeti Közlemények 2001/1
(2) Közismert, hogy a temetõket egészségügyi szempontok miatt, Mária Terézia rendeletét követõen a falvak szélein nyitották meg.

Forrás: jaszag.uw.hu - Sallai János: Jászalsószentgyörgy elsõ katonai felmérése


http://www.jaszalsoszentgyorgy.com