ha usa jövõ nyáron kivonja a csapatait.akkor Orbán miért akar még több katonát oda küldeni??? de sebaj,csinálja csak tovább az ilyen húzásait.és 4év múlva nem lesz 2/3-ad
Felmérés: a magyaroknak csak 35%-a támogatja az afganisztáni mészárlásban való részvételünket
A megkérdezettek több mint fele, 52 százaléka nem ért egyet azzal, hogy hazánk részt vegyen a NATO vezette afganisztáni misszióban, ugyanakkor 69 százalék támogatja a NATO-tagságunkat - közölte szombati számában saját felmérését a Népszabadság.
Az afganisztáni misszióban való részvételt a megkérdezettek 35 százaléka támogatta. A megkérdezettek 43 százaléka szerint szerepvállalásunk inkább gyengíti Magyarország biztonságát.
A lap érdekes kérdésnek nevezte, hogy bár 2003 óta veszünk részt az afganisztáni misszióban, s 2006-tól vállalunk komolyabb szerepet, talán csak most, a halálesetek (négy honvéd esett el Afganisztánban) kapcsán alakult ki szélesebb vita arról, mit is keresünk mi ott.
A Népszabadság szerint ezzel is összefüggésben állhat, hogy a megkérdezettek 66 százaléka nem érzi megfelelõnek a kormányzati tájékoztatást a magyar katonák afganisztáni tevékenységével kapcsolatban.
A felmérésrõl a lap azt közölte: a kérdéseket a Népszabadság külpolitikai rovatának munkatársai állították össze. A kutatás a legalább heti rendszerességgel internetezõ, 18 éven felüli magyar állampolgárok véleményét reprezentálja. A kutatás szeptember 14-e és 16-a között készült, 556 fõ vett részt benne.
Pornószínész volt az elpatkolt latex ruhás perverz
A The Sun címû angol bulvárlap internetes oldalán közölt információ szerint "vezetõ pornószínész" volt az a magyar férfi, akinek latex ruhás holttestét kedd délután vitték be az egyik budapesti kórházba; a férfi több hónapja halhatott meg.
A The Sun magyar rendõrségi forrásra hivatkozva azt írta honlapján: a férfi olyan filmforgatás közben halhatott meg, ahol a forgatás kedvéért, szándékosan ölték meg, vagy egy eldurvult "szexjáték" vezethetett a halálához.
A lap úgy értesült, hogy az áldozat személyazonosságát szinte lehetetlen megállapítani, mivel a férfi mintegy hét hónapja halhatott meg. Végül ismeretlen telefonálók jelezték a hatóságoknak, hogy egy olyan pornószínészrõl lehet szó, aki általában amatõr és durva szexre specializálódott filmekben szerepelt - írta a The Sun.
A Budapesti Rendõr-fõkapitányság emberölés miatt indított nyomozást az ügyben. Mint a rendõrségi honlapon olvasható: a rendelkezésre álló adatok szerint szeptember 14-én a délutáni órákban egy 46 éves férfi Budapest IX. kerületében, a Soroksári úton egy személygépkocsiban holtan talált egy 40 éves budapesti férfit.
A holttestet a férfi a saját autójával a közelben lévõ kórházba vitte, ahol a halál beálltát megállapították, majd értesítették a rendõrséget. A két férfi közötti kapcsolat egyelõre nem ismert, ennek tisztázása is a nyomozás feladata lesz - írta a rendõrség a honlapján.
A Bors címû napilap csütörtöki számában azt közölte, hogy információja szerint egy többgyermekes családapáról van szó, akinek a holttestére egy szexuális eszközöket kínáló webáruház vezetõje talált rá. A Blikk tudomása szerint a helyszín közelében, ahol a holttestet megtalálták, egy szadomazo filmet forgattak, az áldozat csuklóján bilincsnyomok voltak.
Izraeli alapítású céggel verték át a magyarokat. Csalás elkövetésének gyanúja miatt nyomozást folytat a gyöngyösi kapitányság az Elsõ Magyar Médiaakadémiával kapcsolatban – tudta meg a Magyar Nemzet. Soltész Bálint, a Heves megyei rendõrkapitányság szóvivõje megerõsítette a lap értesüléseit, ami szerint több szülõ is feljelentést tett a rendõrségen.
– A sértettek állítása szerint jelentõs összeget fizettek be egy gazdasági társaságnak, de a szerzõdésben foglalt három tanfolyam közül csak kettõt tartottak meg. A feljelentõk a hatóságnak jelezték, hogy nem tudják a céget utolérni – mondta el a rendõrségi szóvivõ. A lap úgy tudja, hogy az Elsõ Magyar Médiaakadémiával kapcsolatban már a dabasi rendõrség is nyomoz.
A gyöngyösi rendõrkapitányságon tanúként akarták meghallgatni Koltai Róbertet, aki az Elsõ Magyar Médiaakadémia mûvészeti vezetõje volt. A fejleményekrõl maga a színmûvész értesítette a Magyar Nemzetet. – Nem szoktam szélhámoskodni, szeretném lemosni a nevemen esett foltot – fogalmazott a Koltai.
Alább a Magyar Nemzet az Interneten egyedül nálunk (saját szkennelés) olvasható cikke következik a szárazdi közállapotokról. Elõzõ cikk ITT.
Megjegyzendõ, hogy a helyiek eredetiben ITT található hozzászólásai alapján úgy tûnik, hogy a Fidesz helyi fejeseinek nagy szerepük van abban, hogy Szárazdra exportálták a cigányokat. Idõ híján még nem tudtunk a témának rendesen utánajárni; ezt megpróbáljuk majd megtenni.
A cikk:
Faddon fellélegeztek, Szárazdon rettegnek
Elköltözött a települést félelemben tartó roma család, új lakóhelyükön azonnal polgárõrséget alakítottak.
Elköltözött Faddról a Kurdi sarokként elhíresült, rettegett cigánysor egyik leghírhedtebb famíliája —tudta meg lapunk. A család házait a faddi önkormányzat vásárolta meg, a pénzbõl Szárazdon vettek házat a romák. A kis zsáktelepülés lakói azonnal polgárõrséget alapítottak, hiszen a faluban még kevesebb a rendõr, mint Faddon, ahová korábban az országos rendkõkapitány a Készenléti Rendõrséget is kivezényelte rendet tenni. (Kuruc.info: ez a „rendcsinálás” a szokásos autósbírságolásban stb. általában ki is merült - a településre azóta visszaköltözött a félelem, a cigányterror. Ez utóbbit jelen cikk is egyértelmûsíti alább.) Fellélegeztek a Tolna megyei Fadd lakói a napokban, amikor kiderült, elköltözik a településrõl az egyik leghírhedtebb cigányfamília. A családnak három háza is volt a Kurdi saroknak nevezett Kossuth utcai cigánysoron, amelynek közelében az utóbbi fél évben több brutális rablás és számtalan vagyon elleni bûncselekmény történt. A közelben lakó idõsek menekültek volna a környékrõl, de a törzsi körülmények között élõ famíliák közelében senki nem vett házat.
A Csurán családhoz köthetõ a nagy port felvert tbc-veszély is, a család tagja az a hétgyermekes anya, akirõl idén januárban kiderült, hogy súlyos, elõrehaladott állapotban lévõ tbc-ben szenved. Az asszony ennek ellenére többször kiszökött a kórházból, s busszal utazott Faddra, ami a helyiek körében pánikot váltott ki. (Kuruc.info: ami nem csoda: a TBC légúton fertõz, és ma sem megy egyik percrõl a másikra a gyógyítása) Késõbb kiderült, hogy az asszony az összes gyermekét, azok két unokatestvérét és három felnõtt családtagját is megfertõzte. Faddon végül valamennyi harminc év feletti lakost meg kellett szûrni (Kuruc.info: ami nem két fillér...tessék, több százezer / millió Ft-t dobtunk ki csak emiatt az idióta miatt. Ráadásul hány, de hány hasonló eset történik nap, mint nap az országban. Még mondja azt valaki, hogy a cigányok nem kerülnek többe, mint a nekik adott segílyke!) Az ügy kapcsán az asszony mind a hét gyermeke állami gondozásba került, mivel az apjuk tíz napon keresztül nem vitte el õket tbc-szûrésre, bár a faddi önkormányzat az ezzel kapcsolatos költségeket elõre megtérítette. Az a szóbeszéd járja, hogy a faddi önkormányzat nem pusztán jó szándékból vásárolta meg a cigány családok házait, hanem azért, mert meg akart szabadulni tõlük.
- Bevallom, nem hullajtottam krokodilkönnyeket, amikor kiderült, hogy a család el akar menni Faddról. Visszautasítom azonban azt a vádat, hogy mi szorgalmaztuk volna elköltözésüket - mondta lapunknak Fülöp János polgármester. A család szerinte maga akart elköltözni, mert megmondták nekik, hogy a jelenlegi, rendkívül rossz állapotú lakásaikba nem kapják vissza az állami gondozásba vett hét gyereket. A hat-hét évvel ezelõtt még jó állapotú parasztházakat ugyanis annyira lelakták, hogy a falai szinte kidõlnek, és a higiéniai állapotok sem mindennapiak. (Kuruc.info: még egyszer: a cigányok hét év alatt teljesen tönkrevágták az ingatlanokat, amiket adtunk nekik. Ugyanazok egy normálisan élõ magyar / európai lakóval száznál is több évig élhetõk maradtak volna. Ez, persze, nem szokatlan jelenség: hadd utaljunk pl. a legújabb, Lunik IX-videóra, amelybõl kiderül, hogy Kassán a cigányok 20 év alatt teljesen tönkretették, leamortizálták a hajdanán elit, kitûnõ karban levõ lakásokat. A példák sora ráadásul hosszan folytatható...) - A család és rokonaik hetekig könyörögtek, hogy vegyük meg a házaikat, s a helyi lakosok jelentõs része is ezt kérte. A három épületért 5,5 millió forintot fizettünk ki az ingatlanközvetítõnek, de ennél jóval kevesebbet tudtak házvásárlásra fordítani, mert kiderült, az ingatlanokat adóssággal terhelték - tette hozzá a polgármester.
A három ingatlanért kapott pénz az adósságok megfizetése után arra volt elég, hogy egy házat vásároljanak a romák a 240 lelket számláló zsákfaluban, Szárazdon. A falubeliek közül sokan nem örültek az új lakóknak. Lakossági fórumot tartottak és polgárõrséget hoztak létre az esetleges bûncselekmények megelõzésére. A család nem sokkal érkezése után már botrányt keltett a falunapon, és bûncselekmény is történt.
- Megértem a faddiak gondjait, de nem az a megoldás, hogy egy kisebb falura tolják át a problémát - kommentálta a történteket Budai Mária, Szárazd polgármestere. Hozzátette: régóta tervezték a polgárõrség létrehozását, de a roma család érkezése gyorsította a cselekvõkedvet. Budai szerint a rendõri jelenlét esetleges Szárazdon, hiszen a hét környezõ településen két körzeti megbízott teljesít szolgálatot. A polgármester asszony szerint a család tagfai érkezésük után nem sokkal a falunapi rendezvényen keltettek botrányt, amikor majdnem leszedték a színpadról a zenészeket, mert nem azt a muzsikát játszották, amit õk hallani szerettek volna. (Kuruc.info: ezek a primitív véglények már ezért is képesek tettlegességre...) Betörés is történt azóta a településen, holott ilyen korábban évek óta nem fordult elõ. Igaz, a bûncselekmény ügyében még tart a nyomozás, így az nem köthetõ a cigány családhoz.
Mint arról beszámoltunk, cigány családok tartották rettegésben Fadd lakosságát. A helyieknél tavaly karácsonykor telt be a pohár, amikor három idõs emberre törtek rá az éjszaka közepén a cigánysor közelében. Brutálisan megverték, kirabolták õket. A lopás, a betörés mindennapos volt. A helyi vezetõk lakossági támogatással januárban petíciójukban önálló rendõrõrsöt követeltek a Bajnai-kormánytól, ám csak a körzeti megbízottak létszámát emelték kettõrõl négyre, ez azonban nem bizonyult elegendõnek. A nyáron újabb idõs asszonyt vertek félholtra a hírhedt Kossuth utcai cigánysoron, a zsákmány hétezer forint volt. Az eset után Hatala József országos fõkapitány a Készenléti Rendõrség tizenkét fõs egységét küldte Faddra. Az egység jelenléte alatt szinte teljesen abbamaradtak az éjszakai terménylopások és a randalírozások, ám amikor a csapaterõ visszament a fõvárosba, a helyzet ismét rosszabbodott. Az egység eddig két alkalommal teljesített többnapos szolgálatot a településen, és a tervek szerint - elõre be nem jelentett idõpontban - újra megjelennek. A polgármester kijelentette: a nagyobb rendõri jelenlét eredményt hozott, de a közbiztonság tartós helyreállításához az állandó rendõri állomány növelésére lenne szükség.
Faddon egyébként sok roma család él békében a helyiekkel. A polgármester szerint a súlyos problémákat egy szûk réteg, a paksi Bedõ tanyáról érkezett kolónia okozza. Ennek a tagja a most Szárazdra költözött család is. A paksi önkormányzat nyolc évvel ezelõtt életveszélyesnek nyilvánították az erdõ közepén lévõ, lelakott tanyát.
Az épületet ledõzeroltak, maid Paks Faddon vásárolt takaros házakat a romáknak. (Kuruc.info: amiket aztán az eltelt idõben úgy leamortizáltak a korcsok, hogy, ahogy az a fentiekbõl is kiderült, még a falak is kidõlõben vannak...) Ekkor kapott három új otthont a most Szárazdra költözött család is.
Tökös Sarkozy: fogadják be a korcsokat a vinnyogó EU-s bürokraták
"Reding fogadjon be romákat saját hazájában"
Ezt javasolta állítólag Nicolas Sarkozy francia államfõ a kormányának a romákkal szembeni fellépését bíráló luxemburgi EU-biztosnak szerdán.
Fogadjon be Viviane Reding romákat Luxemburgban, a saját hazájában - javasolta állítólag Nicolas Sarkozy francia államfõ a kormányának a romákkal szembeni fellépését bíráló luxemburgi EU-biztosnak szerdán, a francia kormánypárti szenátorokkal elköltött ebédjén. A köztársasági elnök üzenetérõl a zártkörû ebéd után a szenátorok számoltak be a francia sajtónak.
Az Európai Bizottság elnöke személyes támogatását fejezte ki a romák ügyében Párizst bíráló Viviane Reding iránt, de elhatárolódott a második világháborús összehasonlítástól. "Egyik vagy másik kifejezés félreértésre adhat okot. Reding asszony nem akart párhuzamot vonni a II. világháborús események és a mai történések között" - mondta José Manuel Barroso egy brüsszeli sajtótájékoztatón, szerdán.
Maga és az egész bizottság nevében támogatja viszont Reding kezdeményezését, hogy adott esetben vonják felelõsségre Párizst a romániai és bulgáriai romák hazatoloncolása miatt - mondta.
140 év szibériai számûzetés után 20 éve karanténban vannak Petõfi földi maradványai?
Húsz évvel ezelõtt nagy port kavart egy vállalkozó szellemû csoport bejelentése, miszerint Szibériában megtalálták Petõfi Sándor földi maradványait. Hosszú éveken át küzdöttek, hogy elfogadtassák bizonyítékaikat a tudományos világgal, mégsem hittek nekik. A vita tárgya az volt, lehetséges-e, hogy lánglelkû költõnket elhurcolták hadifogolyként Barguzinba, ahol néhány évvel késõbb meghalt, és jeltelen sírba került.
Sokan kérdezik, mi lett az üggyel. Hol tart ma a kutatás? Bekerült a gyanúsan agyonhallgatott ügyek közé. Felvetõdik, hogy folytatni kellene a nemtelen eszközökkel eltussolt szibériai Petõfi-ügy becsületes kivizsgálását. Ezzel az írással megkezdjük a téma felgöngyölítését. A sorozat elsõ részében Kardos Lajossal beszélgettünk, aki a barguzini expedíció rádiósa, majd 18 évig a Petõfi Bizottság titkára és 2 évig elnöke volt.
- Miért mondott le az elnökségrõl és lépett ki a bizottságból?
- A bizottságban, akiket a barátaimnak tartottam, általam nem ismert körülmények miatt olyan lépésre kényszerültek 1990 elõtt és sajnos azt követõen is, ami ebben a küldetésben több alkalommal kérdésessé tette megoldásra irányuló szerepvállalásukat. Olyan erkölcsi légkör alakult ki, amivel nem vállalhattam tovább közösséget. Nem egyedül láttam így a dolgokat, heten döntöttünk a kilépésrõl.
- Mi történt az elmúlt két évtizedben?
- Immár 21 éve, hogy Petõfi Sándort megtalálták a szibériai Barguzinban. Senkinek nem tûnt fel korábban, hogy az elmúlt 160 év alatt 100-ból 99 jelzés mind erre a Bajkál melletti területre utalt hollétét illetõen. Ha ehhez még azt is hozzávesszük, hogy a helyiek által levert, Petrovics sírját jelzõ karó 1,5 m-s sugarú körén belül találták meg azt a csontvázat, ami minden Petõfirõl ismert jellemzõnek megfelelt. Pedig Petõfi Sándor nem volt egy átlagos alkat. Az amerikai tudósokat idézve mondhatjuk úgy is, hogy egyetlen Petõfit azonosító jellemzõ adat sincs, amit nem találtak meg a földi maradványokon! Az azonosságot bizonyító jellemzõket illetõen az amerikai antropológus, igazságügyi orvosszakértõ, Bruce Latimer azt mondta, hogy kb. 8 milliárd embernek kellett volna élnie 150 éve, hogy két csontváz ennyi jegyben véletlenszerûen azonosságot mutasson. Mindehhez jönnek még a helyi visszaemlékezések lejegyzett anyagai, a versek stb. Magam nevében mondhatom: nem nagyon tudom elképzelni, hogy tévedtünk volna. Petõfi Sándor földi maradványait találtuk meg.
A folytatást a Barikád hetilap e heti számában olvashatja. Vásárolja meg, támogassa a nemzeti sajtót!
Megdõlt az augusztus utolsó napján mért országos és budapesti hidegrekord: Sopronban 12 Celsius fokot, Budapesten 13,2 fokot mértek - mondta Kolláth Kornél, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa kedden az MTI-nek. Korábban 1989-ben, Pécsen mértek 13,7 fokot és ugyancsak 1989-ben Budapesten 14,3 fokot ezen a napon. (MTI)
Nyomjunk mindnek a kezébe hegedût és küldjük ki a Világ híre vonós zenekaraiba!
Egy millió hegedûs?????nem semmi!
Igaz a zsidóknak ennyi pénzemberük van,..mecsoda különbség,mondaná Csortos Gyula híres(volt)magyar színész!
Szerintem a 9 millió magyar összedobná nekik a fejenkénti 300 ejrót!
Szegedi Csanád: EP-képviselõként is üdvözlöm a franciaországi cigány-kitelepítéseket
Európa ébredezik. Egyre több országban egyre több politikus látja be, vagy legalább, választói haragjára való tekintettel kénytelen belátni, még az elvtelen jobbközép, sõt olykor már a devianciák nyílt támogatására is hajlamos baloldal is, hogy elég volt a minden más csoportnál magasabb bûnözési rátát felmutató cigányság közköltségen való segélyezésébõl, támogatásából, áldozatként való hamis beállításából és a közbiztonság utóbbiaknak köszönhetõ nagyfokú romlásából. (Amely persze a harmadik világbeli, jórészt szintén integrálhatatlan bevándorlóknak is köszönhetõ.)
Ezért hol kitelepítéssel, kitoloncolással, hol elkülönítéssel, nagy rendõri, katonai és polgárõri erõvel, de kezelik, megoldják a problémát. Olaszországban még nemzeti gárdát is létrehoztak ellenük.
Miután számos ország vezet származási alapú bûnözési statisztikát, ahol mérik, ott kiderül, hogy a cigányság bûnözési mutatói elképesztõ mértéket mutatnak, függetlenül attól, hogy egy gazdag állam polgáraiként markolnak fel ingyen euróezreket havonta vagy a Balkán-félszigetrõl érkeznek. Hogy Magyarországon a neoliberális bûnözõvédõk elérték a cigánybûnözés mérésének tiltását, az szégyen.
Mindezek miatt támogatom, európai parlamenti képviselõként külön üdvözlöm a francia jobbközép kormány határozott fellépését az elemi társadalmi normákat és törvényeket döntõen figyelmen kívül hagyó, kíméletlenül bûnözõ cigányság ellen. Mint a hírekbõl tudjuk, a hamis emberi jogi bírálatok ellenére Párizs fel is gyorsítja kitelepítésüket, mert a jelek szerint õk nem a bûnözõk, hanem áldozataik jogait kívánják védeni, a társadalom jogát a közbiztonságra.
Abszurdisztán: eddig háromszor késelt a 13 éves ork, most is elengedték
Az eredeti cikk:
GYEREKBÛNÖZÕK | Késelõ gyerekek támadtak a szolnoki belvárosban, csavarhúzóval rontottak rá egy férfira a szolnoki vasútállomáson. Szinte mindennaposak a hasonló esetek. Van-e összefüggés az esetek között, és hogyan lépnek fel az elkövetõk ellen?
A tíz-tizenhárom éves gyerekek agresszívak. Rendszerint kést, vagy csavarhúzót használnak arra, hogy áldozataikat megfélemlítsék. Az elkövetõk nem ismeretlenek a rendõrség elõtt. A gyerekek tisztában vannak azzal, hogy életkoruk miatt nem büntethetõk.
— Ha a rendõrség megszünteti az eljárást gyermekkorra való hivatkozással, akkor jelzéssel él az illetékes gyámhatóság felé — mondta el Bakóné Kácsor Anna, a szolnoki Módszertani, Gyermekjóléti Központ szakmai vezetõje. — A gyámhatóság a szabálysértésrõl, vagy bûnelkövetésrõl szóló jegyzõkönyvet megküldi a Gyermekjóléti Központnak. Ezután a központ egyik családgondozója felveszi a kapcsolatot a családdal, aki felajánlja a Gyermekjóléti Központ szolgáltatásait.
Ha a szülõk elfogadják a segítséget, akkor az alapellátás keretében dolgoznak együtt a családdal a probléma megoldásán, adott esetben a bûnismétlés elkerülése érdekében. Ez fél évig tart, amely idõ alatt a kitûzött célt el kell érni. Gondozási terv készül, ebben fogalmazódnak meg azok a feladatok, amik konkrétan a szabálysértés, vagy bûnelkövetés prevenciójára irányulnak. Fél év elteltével a család és a családgondozó értékeli a megvalósulást. Ha eredménytelennek bizonyul a fél év, és újabb jelzés érkezik a gyermekrõl, a családgondozó védelembe vételi javaslattal él a gyámhatóság felé. A gyámhatóság határozatban kirendeli a már meglévõ családgondozót, illetve kötelezi a családot, hogy a gyermek megfelelõ nevelési eszközöket, szülõi szerepeket alkalmazzon. A védelembe vétel kétszer fél éves idõtartam, ez az idõ áll rendelkezésére a családnak és a családgondozóknak a probléma sikeres megoldására. Ha a védelembe vétel sem vezet eredményre, a családgondozó kérheti más gyermekvédelmi intézkedés megtételét. A döntés ez esetben a gyámhatóság hatáskörébe tartozik.
Bakóné Kácsor Anna hozzátette, a gyermek családjából történõ kiemelése helyett egyre többször kezdeményez a hatóság a szülõ ellen kiskorú veszélyeztetése okán büntetõeljárást, és a Btk. szabályai szerint eljárva ítéletet hoz.
— A módszertani gyermekjóléti központhoz 2010 elsõ fél évében 76 megkeresés érkezett. Az esetek 70-80 százalékában az alapellátás alkalmazásával kezeljük a problémát — tette hozzá a szakmai vezetõ. — A bûnismétlés megakadályozását hatékonyabbá tehetnénk a megelõzõ eszközök használatával, mint például a szabadidõ hasznos eltöltését szolgáló programok, rendezvények, sportversenyek biztosításával a város egész területén. Sokat tehetne a megelõzésében minden állampolgár, aki pozitív hozzáállásával példát, megfelelõ erkölcsi normákat közvetítene, akár az utcán csellengõ gyerekeknek a saját lakókörnyezetében — tette hozzá.
Ugyanaz volt a késelõ
A támadásokkal kapcsolatban megkerestük a rendõrséget is. Mint, azt Szabó Zita százados, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendõr-fõkapitányság sajtószóvivõje elmondta, van összefüggés az esetek között. Három esetben ugyanaz a gyermekkorú volt a bûncselekmények elkövetõje, de a társai mindig mások voltak. A gyermekkorúság büntethetõséget kizáró tényezõ, így az elkövetõvel szemben, amennyiben gyermekkorú, az eljárást meg kell szüntetni. A rendõrség a gyermekjóléti szolgálatot és a gyámhatóságot értesíti, a további lépéseket õk teszik meg.
Vizet! Vizet! – így sóhajtanak fel a balatonvilágosiak, illetve a Balatonaliga Üdülõközössége Egyesület tagjai, akik annak ellenére nem juthatnak le a vízpartra, hogy erre szerzõdés kötelezi az egykori pártüdülõt, a Club Aligát megszerzõ izraeli érdekeltségû céget. A lapunk birtokában lévõ dokumentumok szerint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ (MNV) Zrt. bõ másfél héttel ezelõtt arról tájékoztatta Zvi Frankot, a Pro-Mot Hungária Ingatlanfejlesztõ Kft. ügyvezetõ igazgatóját, hogy köteles feltételek és ellenszolgáltatás nélkül a nagyközönség számára a Balaton partjára történõ lejutást biztosítani.
Balaton Sukorója? A balatonvilágosiak lassan három éve küzdenek azért, hogy legyen, pontosabban megmaradjon a szabad lejárásuk a tópartra. A településen jellemzõen beépített a part menti sáv, ezért egyáltalán nem mindegy az itt élõknek, hogy az egykori MSZMP-üdülõ privatizálásával elveszítik-e strandolási lehetõségüket.
A Club Aliga kálváriája hosszú évek óta tart. Az egykori pártüdülõ területének nagyobb hányada, az ötödik értékesítési kísérlet után 2007 márciusában az izraeli érdekeltségû Pro-Mot Hungária tulajdonába került öt és fél milliárd forintért. A kisebbik rész esetében a cég 49 évre megszerezte a vagyonkezelõi jogokat. A rendszerváltás után Kádár, Hruscsov, Fidel Castro és számos kommunista diktátor üdülõhelyét - amely amúgy rendkívüli természeti adottságokkal rendelkezik - az állam hagyta lepusztulni. Tipikus hazai történet. Romló állapotú házak, elburjánzó növényzet - ránézésre egy értékét vesztett ingatlan. Aztán mindig jön valaki, aki meglátja benne az értéket. Így volt ez a Club Aliga esetében is. Idõvel megérkezett az élelmes befektetõ, egy izraeli érdekeltségû cég, s megvette a festõi környezetben lévõ, közvetlen vízparti kapcsolattal rendelkezõ hatalmas telket, ami alig egy órányi útra terül el a fõvárostól.
Utána pedig nem marad más, csak a sajnálkozás. S, hogy ez õszinte vagy sem, annak eldöntését olvasóinkra hagyjuk. Tavaly augusztusban a Horn-kormány egykori privatizációs minisztere, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke, Suchmann Tamás ejtette ki száján az alábbi mondatot a Club Aliga egyik épületében: „A balatoni térség egyik legnagyobb károkozása volt, amikor ezzel az üdülõkomplexummal az elmúlt húsz évben nem az értékének és nagyságrendjének megfelelõen bántak a vagyonkezelésért felelõsek, beleértve biztosan magamat is.”
Kommunista pártüdülõ izraeliek kezén
A Balaton partján elterülõ ötvenhektáros területen õspark, majdnem másfél kilométeres partszakasz és ötven épület szolgálta a szocializmus építésében megfáradt pártvezéreket. A kommunista prominensek közül megfordult az üdülõben Gerõ Ernõ, Rajk László és Nagy Imre is. A munkásság elõtt a második világháború után csak rövid ideig állt nyitva az ötvenhektáros pihenõövezet. Rákosinak ugyanis különösen tetszett a minden irányból jól védhetõ terület. Utasítást adott a terület kisajátítására, az emberek kitelepítésére, az útban lévõ házak lerombolására.
A pártvezetésnek tetszõ épületeket elosztották maguk között a kommunista vezetõk. Rákosi a maga villáját elkeríttette. A partvidéket felosztották, Aliga I. a pártfunkcionáriusok ingyenes üdülésére szolgált, Aliga II. pedig a szigorúan õrzött övezett lett, ahol a kommunista párt vezérei pihentek, gépfegyveres õrök árnyékában. A néptõl rettegõ politikusok ételeit elõkóstolók vizsgálták. Kádár János villájában és saját szigetén a világ számos tájáról ideérkezõ véreskezû, kommunista diktátorok élvezték a Balaton közelségét. A már említetteken kívül Ho Si Minh és Honecker is napozott a „magyar tenger” partján. A pletykák szerint Carlos, ismert terrorista is.
Az állampárt bukásával megkoptak az egykori pártüdülõ fényûzõ épületeinek falai is. A pártvagyon felosztását követõen több szervezet után, az Egészségügyi Minisztériumhoz került az üdülõ, de nem tudott vele mit kezdeni.
A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) 2004-ben kapta meg az ingatlant azzal a megbízással, hogy értékesítse. Korabeli sajtóhírek szerint az állam akkor nyolcmilliárdos bevételt remélt az értékesítésbõl, s az üdülõkomplexum az ennél alacsonyabb ajánlatok miatt nem került magánkézbe a négy alkalommal kiírt pályázaton.
Ötödszörre viszont az újságokban említett összegnél lényegesen olcsóbban, öt és fél milliárdért kelt el a Club Aliga, és került egy izraeli érdekeltségû cég tulajdonába. Tavaly nyáron már az új gazda, a Pro-Mot Hungaria Kft. terveitõl volt hangos Balatonvilágos. (...)
A szavazáshoz, csak hogy mennyi pihent ember van (rajtam kívül):
[b]Ingyen sör, nyolcas metró, örök élet - igazi demagógiát ígér most is a Kétfarkú Kutyapárt
[/b]
Ismét bepróbálkozik az ingyen sörrel a Magyar Kétfarkú Kutyapárt, amely örök életet és adócsökkentést is ígér az õszi önkormányzati választásokra. A háromoldalas, 6700 szakértõ bevonásával készült program szerint 20 szál lenne a cigisdobozokban, befoltoznák az ózonlyukat és megszûntetnék a határon túli magyarokat is kínzó betegségeket. A párt ígéri, megígérik az ígéreteiket.
Az igazi demagógiamániások (vagy éppen demagógiaellenesek) megkönnyebbülhetnek, lesz kire szavazniuk az õszi választásokon. Igaz, csak a szegedieket és a budapestieket célozza meg az elhíresült párt, de ha Seres Mária és a Civil Mozgalom korábbi tanácsát bárki megfogadja, akkor még idõben átjelentkezhet a két város valamelyikébe.
A Magyar Kétfarkú Kutyapárt (MKKP) programján összesen 6700 szakértõ dolgozott, több éven keresztül társadalmi vitára is bocsájtották, így a legszélesebb társadalmi kör egyetértésével készült. A dokumentum 15 témára ad választ, többek között az ûrhajózással, a sporttal, Szegeddel és a közjóval foglalkoznak.
Állításuk szerint a Kétfarkú Kutya Párt alapvetõen különbözik a többi párttól abban, hogy míg a többiek csak ígérgetnek, õk valóban megígérik ígéreteiket. Ahogy fogalmaznak: "Más pártok felelõtlen ígérgetésével szemben a mi programunk teljesen racionális, végrehajtható és az ország felemelkedésének alapjául szolgálhat".
Alkotmánybíróság: nem lesz népszavazás az ingyen sörrõl
MTI 2007. április 24., kedd 17:46 | Frissítve: 2007. április 24.
Az Alkotmánybíróság döntött arról, hogy nem lehet népszavazást kiírni a sör ingyenessé tételérõl, és ezzel megerõsítette az OVB korábbi határozatát.
Az Alkotmánybíróság (A kedden helybenhagyta az Országos Választási Bizottság (OV határozatát, amellyel elutasította az ingyen sörrel kapcsolatos népszavazási kezdeményezést - tájékoztatta a testület sajtófõnöke az MTI-t.
Örök élet, ingyen sör: a Kétfarkú Kutya Párt is indul a választáson
Polgármester-jelöltet állít Szegeden a közéletet karikírozó párt.
Az MKKP a 2010-es választásokra egy programmal állt elõ. A párt fontosnak tartja a környezetvédelmet, így "kiáll a növények és a vírusok jogaiért". A kétfarkú kutyák egy olcsó, de annál nagyobb hegyet ígérnek a szegedieknek, valamint rendeletileg köteleznék a dohánygyárakat, hogy 20 szál legyen a cigarettásdobozokban. A párt közérzetjavításként csökkentené a gravitációt, hogy "könnyebb legyen járni és ne lógassa senki a fejét".
[url]
http://atv.hu/cikk/20100802_orok_elet_ingyen_sor_a_ketfarku_kutya_part_is_indul_a_valasztason?source=hirkereso[/url]
Környezeti katasztrófák - ami még a Mexikói-öbölbeli olajszennyezésen is túltesz
Úgy tûnik, hónapok küzdelme után végre sikerül lezárni a Deepwater Horizon fúrótorony felrobbanása óta a Mexikói-öböl vizét nyersolajjal szennyezõ kitörést. A BP-t a csõd szélére sodró balesettel hetek óta tele a média, nincs olyan nap, hogy a híradók ne számolnának be az újabb fejleményekrõl. A világon azonban az olajfolt mellett éppen most is zajlanak legalább ekkora, vagy akár még nagyobb környezeti károkkal járó katasztrófák, amelyek kellõen távol vannak Amerikától és Nyugat-Európától ahhoz, hogy ne üssék meg a média ingerküszöbét. A Foreign Policy ezekbõl gyûjtötte össze az öt legsúlyosabbat.
A nigériai olajszivárgás
Nigéria gazdasága a hetvenes évek óta gyakorlatilag a nyersolajra épül. Az ország exportjának 98, az állami bevételek 83 százalékát az olaj adja. Az olcsó munkaerõ és az óriási tartalékok miatt az összes nagy nyugati olajcég jelen van az országban, csak az ExxonMobile és a Chevron 7 milliárd dollárt fektetett be a nigériai olajiparba. A helyi olajvezetékek és fúrótornyok állapota és biztonsága azonban borzasztó. A vezetékek nagy része már negyvenéves és erõsen korrodálódott. Az olajcégek rendszeresen arra hivatkoznak, hogy tolvajok fúrják meg a vezetékeiket és ebbõl lesz aztán szivárgás, tûzvész, és olykor több száz áldozattal járó robbanás a helyi szervezetek és a WWF szerint viszont a nagy cégek egyszerûen spórolnak a biztonságon és a környezetvédelmen.
A Niger folyó torkolatvidékén, a legjobb olajlelõhelyeken jelenleg is kétezer helyen szivárog a nyersolaj és szennyezi a környezetet, van, ahol több évtizede. A szivárgó vezetékek és kutak közel fele a Shell tulajdonában van. Egyes számítások szerint a hatvanas évek óta több mint kétmilliárd liter nyersolaj került a nigériai folyókba és a termõföldbe, ami nagyjából annyi, mintha minden egyes évben megtörtént volna az Exxon Valdez katasztrófája. És a helyzet egyre csak romlik, ahogy az olajcégek a Niger deltájától egyre inkább a szárazföld belseje felé, nehéz és gyengén felderített terepre terjesztik ki a fúrásokat.
Kínai szénbányatüzek
Kína messze a világ legnagyobb széntermelõje, a bányáiból több szenet hoznak fel, mint a ranglistán utána következõ öt országban (USA, India, Ausztrália, Dél-Afrika, Oroszország) összesen. Itt a legnagyobb a szénfogyasztás és a szén-dioxid-kibocsátás is. Naponta átlagosan 13 kínai bányász hal meg balesetekben, ezek közül a legsúlyosabbak a bányatüzek. Az elavult technológiák, gyújtogatás vagy balesetek miatt kitört tüzekben elégett szén mennyiségét évi 20 és 200 millió tonna közé teszik. Egyes számítások szerint ezek a tüzek felelõsek a világ szén-dioxid-kibocsátásának 2-3 százalékáért.
Egy szénbányatüzet nagyon nehéz eloltani, és ha a tûz kap oxigénutánpótlást, akár évekig is ég, vagy éppen csak parázslik a szén a föld mélyén. Egy 2008-as felmérés 62, éppen égõ bányáról számolt be az ország fõ szénlelõhelyén, a mongol határ mellett húzódó, több mint négyezer kilométeres sávban.
Erdõirtás Haitin
Haiti rendszeresen természeti katasztrófák miatt kerül be a hírekbe: csak az elmúlt pár hónapban volt földrengés, sárlavina, hurrikán, és árvíz. Az ország a karib-tengeri Hispaniola sziget nyugati felén terül el, a sziget másik fele a Dominikai Köztársasághoz tartozik, ahol ugyanolyan a klíma, a földrajzi viszonyok, ezek a katasztrófák mégsem szednek százezernyi áldozatot, mint Haitin. Ennek oka a világtörténelem egyik legsúlyosabb erdõirtása, ami gyakorlatilag akkor kezdõdött, amikor 1492-ben Kolumbusz felfedezte a szigetet, és mára a sziget haiti oldalán szinte az utolsó fáig kiirtott minden erdõt.
A NASA mûholdfelvételein élesen látszik az országhatár: a dominikai rész zöld, a haiti kopár szürkésbarna. Az egykori erdõs területek két százalékán maradt növényzet, ahonnan máig évi harmincmillió fát vágnak ki, az újraültetés pedig minimális (bár a januári földrengés után talán elindul valami az ENSZ támogatásával).
Az erdõirtás fõ célja a ****én termelése, ezt Dominikában már egy ideje betiltották, Haiti viszont az energiaszükségletének nyolcvan százalékát ebbõl a forrásból elégíti ki. A növényzet nélkül a talajra lecsap az erózió, és a térségben egyébként szokványos hurrikánok és kisebb földmozgások halálos földcsuszamlásokat és sárlavinákat indítanak el.
Az Aral-tó eltûnése
Az Aral-tó Kazahsztán és Üzbegisztán határán helyezkedik el. Az 1960-as évekig a világ negyedik legnagyobb tava volt 68 ezer négyzetkilométeres vízfelszínével, majd ötven év alatt szinte teljesen eltûnt, mára két, egyenként 3000-3500 négyzetkilométeres tó maradt csak a helyén. A halászfalvakból a sivatag közepén álló kísértetvárosok lettek, a maradék víz drasztikusan megemelkedett sótartalma miatt a tóban élõ állatfajok kipusztultak.
Mindennek oka az egykori szovjet vezetés döntése volt, ami az üzbegisztáni textilipar felvirágoztatására 45 gátat épített az Aralt tápláló folyókra, és az ipar igényeinek kiszolgálására 32 ezer kilométernyi csatornahálózaton át szivattyúzta ki a vizet a vízgyûjtõ területérõl a gyapotföldek öntözésére. Három évtizedig szinte semmilyen látványos hatása nem volt a természet kizsigerelésének, aztán 1989 és 2007 között összeomlott az ökoszisztéma, és elpárolgott a tó.
A környéken élõk legnagyobb problémája jelenleg az ivóvíz hiánya, ugyanis a maradék édesvízkészlet és a termõföld súlyosan szennyezett a gyapotföldeken évtizedekig használt rovarirtószerekkel. Az egykori tófenékrõl a szél évente 75 millió tonna, sóval és mérgezõ vegyületekkel kevert port fúj szét egész Közép-Ázsiában.
A nagy csendes-óceáni szemétfolt
Valahol a Csendes-óceán északi részén úszik a víz felszínén a becslések szerint százmillió tonna, javarészt mûanyag hulladékból álló szemétfolt. A szeméttenger nem egybefüggõ sziget, hanem nagyjából harmincméteres mélységig a vízben kisebb-nagyobb sûrûséggel lebegõ mûanyag flakonok, nejlonzacskók és az ezek lassú bomlásából keletkezõ, pár grammos hulladékdarabkák összessége.
A hulladék átlagos sûrûségét négyzetkilométerenként 334 ezer, összesen 5 és fél kilónyi mûanyagdarabkára teszik, így a szemétfolt csak a legsûrûbb részein látható szabad szemmel, ahol a bomlási folyamat elején járó friss hulladék található. Optimista becslések szerint a folt mérete 700 ezer négyzetkilométer (ez hét Magyarországnak felel meg), a pesszimisták szerint 15 millió is lehet (ez Ausztrália duplája). A folt létezését már a nyolcvanas években megjósolták, de csak 1997-ben fedezték fel, és azóta is elég hézagosak az ismereteink róla.
Azt mindenesetre tudjuk, hogyan alakult ki: az észak-csendes-óceáni áramlat, ami az Egyenlítõ mentén halad a mexikói partoktól Indonéziáig, aztán északra fordul, elmegy egészen Japánig, majd visszakanyarodik Észak-Amerika felé, és az egész nyugati partvonal mellett végighalad. Az áramlat felszedi Kelet-Ázsia és az amerikai nyugati part, plusz a csendes-óceáni szigetvilág és az óceánon járó hajók összes, vízbe szórt szemetét. Becslések szerint évente százezer tengeri állat és egymillió madár pusztul bele abba, hogy a szemétfoltból eszik.
Agyrém: Nováknak kell bocsánatot kérnie a feleségverõ Meggyes Tamástól
Bocsánatot kell kérnie Novák Elõdnek, amiért akasztásra hívott fel hétfõn a parlamentben - olvasható a fideszes Hír tévé honlapján ez a valóságnak egyáltalán nem megfelelõ propaganda-mondat. A jobbikos politikus azt kiabálta az Országgyûlésben, hogy „lógjon”, amikor a képviselõk Meggyes Tamás esztergomi polgármester mentelmi jogának felfüggesztésérõl szavaztak.
Bár Novák - állítása szerint - humoros megjegyzésnek szánta a bekiabálást, a házbizottság úgy döntött, hogy a radikális párt politikusának jövõ hétfõn napirend elõtti felszólalásban elnézést kell kérnie a képviselõtõl és az ország nyilvánosságától is. A Fidesz továbbra is Novák lemondását követeli. „A bocsánatkérését természetesen majd elfogadjuk. De ez nem írja felül a Fidesz Magyar Polgári Szövetségnek azon álláspontját, miszerint Novák Elõd képviselõ úrnak le kell mondani képviselõi mandátumáról” – mondta Mátrai Márta fideszes frakcióvezetõ-helyettes.
Érdekes, hogy a házbizottságot egyáltalán nem érdekli, hogy a szemkilövetésben élen járó Gyurcsány Ferenc a Parlament tagja lehet, igaz, a véreskezû Gergényi bajtársa, egy bizonyos Pintér Sándor nevû olajszõkítéssel alaposan gyanúsítható valaki belügyminiszter lehet a nemzeti együttmûködés üres frázisokkal teletömött rendszerében. Továbbá szeretném emlékeztetni az olvasókat, hogy Mátrai Márta - és a Fidesz többi képviselõje - fele ennyi energiát sem fordított a Gyurcsány-Bajnai kormányok ámokfutásának megállítására. Továbbra sem tudjuk, hogy mi lesz a magyar gazdaság sorsa, lesz-e esélyünk talpra állni vagy a teljes alávetettség korszakába lépünk.
Még mindig milliók élnek hazánkban a létminimumon vagy annak környékén, Magyarország lélekszáma pedig a 10 milliós lélektani határ alá esett. Úgy fest, ezek a problémák nem érdeklik a Fideszt, sem a házbizottságot, ellenben Novák Elõd bekiabálása olyan probléma, amirõl napi szinten kell a sajtóban beszélni, bizottságok kell összeüljenek miatta stb. Remélem Novák Elõd bocsánatkérés helyett felszólítja majd Meggyes Tamást, hogy kérjen bocsánatot az országtól azért, amiért felesége többszöri bántalmazásával rossz példát mutatott a magyaroknak. Továbbá Nováknak fel kell szólítania Orbán Viktort, hogy kérjen bocsánatot '56 népétõl, amiért azt a semmitmondó és buta politikai nyilatkozatot kifüggeszteti a közintézményekben, mi több, errõl törvényt alkotnak narancsék. Ezzel Magyarországot a 20. század legsötétebb kommunista korszakába dobták vissza, s bizony, ezért is dukál egy bocsánatkérés.
Ha már a Tisztelt Házban vagyunk, akkor ott van Gyurcsány Ferenc is, vagy Lendvai Ildikó, akik szintén elmondhatnának pár ezer oldalnyi bocsánatkérõ szöveget bûneik miatt. De Lendvainak kézcsók jár a Viktortól, Novák pedig kérheti a bocsánatot.
Mikor fog végre a Parlament az ország valós gondjaival foglalkozni?
Szegedi Csanád jobbikos alelnök a Napi Ásznak adott nyilatkozatában igazságtalannak tartja, hogy Stohl megússza a dolgot és tovább folytathatja munkáját.
"Minden jel arra utal, hogy ma Magyarországon egy ilyen kaliberû médiaszemélyiség, mint Stohl András, megúszhatja a büntetést, ami egyszerûen felháborító. Nem arról van szó, hogy ezen az eseten kellene példát statuálni, hanem egyenlõ bánásmódban kéne részesíteni azt az embert, aki ma Magyarországon az egyik legkomolyabb bûncselekményt hajtotta végre. Stohl András többször került már gyanúba, mégis szabadlábon van, ami egyértelmûen arra utal, hogy nem következetes a bíróság, sem az ügyészség. A tények vélhetõen azt mutatják, hogy ilyen háttérrel ki lehet bújni a büntetés alól" - hangsúlyozta a Napi Ásznak a képviselõ, aki szerint ha ugyanezt a bûncselekményt egy átlagpolgár követte volna el, azon keményen fognának az igazságszolgáltatás vasfogai.
"Külön felháborító, hogy Stohlon a megbánás jelét sem lehet látni. Szabadon védekezik, folytatja a mûvészi tevékenységét, ami joggal háborítja fel a magyar társadalmat. A bíróságnak ilyen esetekben kellene igazán bebizonyítania, hogy az igazság a legfontosabb" - nyilatkozta Szegedi Csanád, aki törvényes keretek között azon lesz, hogy Stohl Andrásra méltó büntetést szabjanak ki, amiért Budapest és Fót között alkohol és drog befolyásoltsága alatt súlyos közúti balesetet okozott.
"Nem akarom ilyen szinten befolyásolni az igazságügy kerekeit, de egy biztos: amit elkövetett, azért meg kell bûnhõdnie, nem úszhatja meg" - tette hozzá a Jobbik európai parlamenti képviselõje.
Hétfõ délután az Adriai-tenger partján kígyózó olasz autósztrádán kétmillió darab egy- és kéteurós zúdult az aszfaltra, amikor az olasz állami pénzverde teherautója balesetet szenvedett. Az ütközést látó autósok azonnal pénzvadászatra indultak, nem pedig a sérült vezetõk a megsegítésére. Az úttestre borult 1-2 eurós aprópénz egy részét az autósok széthordták, 50 ezer euró tûnt el a rendõrség megérkezéséig. Az esetrõl beszámoló olasz újságok azt sem zárták ki, hogy a baleset nem véletlenül történt, és az éppen akkor ott tartózkodó autósok talán igazi bûnözõk voltak.
Szegedi Csanád: Csak a magyar a „rasszista”? Sikerült-e egyetlen országnak is integrálnia a cigányokat?
A címben feltett kérdésre a válasz: ilyen országot nem ismerünk. Sõt. Ahol csak cigányok élnek, ott a többségük jellemzõen a társadalmi normákat figyelmen kívül hagyva az õslakosok által elõteremtett segélyekbõl, bûnözésbõl él. Több mint 500 éve jelentek meg Európában, ám értelmiségük gyakorlatilag sehol nem létezik, az érettségiig is csak elenyészõ százalékuk jut el, mindegy, hogy a gazdag Skandináviában vagy egy szegényebb államban élnek. Magyarországon a neoliberális gyarmati rendszer 1990-es bevezetését követõen megtiltották, hogy a hatóságok cigánybûnözési statisztikát vezessenek. Szerencsére sok más ország nem hagyott fel e gyakorlattal.
Így pontosan tudható, hogy a cigányságot zömében sehol sem sikerült az iskola és a munka világába illeszteni, a gazdag, fejlett demokráciákban sem, ahol pedig minden lehetõségük megvan rá, és ahol óriási összegû állami apanázst kapnak. Néhány példa: a finnországi cigányság férfitagjainak a finn büntetés-végrehajtás (amely nyilvántartja õket is) adatai szerint 50%-a börtönviselt, 68%-ukat ítélték el felfüggesztett vagy végrehajtandó szabadságvesztésre, 92%-ukat már elõállították. A gazdag északi országban csupán kb. 10 ezer cigány él, az állam magas színvonalon eltartja õket, mégis, szintén hivatalos adatok szerint több mint kétharmaduk funkcionális analfabéta, és mintegy 40%-uk kemény drogokat is használ.
Spanyol hivatalos adatok szerint a romák körében húszszoros a bûnözési hajlam a társadalom átlagához képest, és hasonló arányokat találunk minden más országban is, ahol ezt mérik.
Mi több, manapság, amikor például térségünkbõl az EU bõvítését követõen az etnikum magát és a cigánybûnözést Nyugat-Európába is exportálja, szinte mindenütt a legkeményebb hatósági, sõt, katonai eszközökkel lépnek fel ellenük (ennek az is oka, hogy a cigánybûnözés itt mintegy dupla „áldásként” jelentkezik a zömmel szintén integrálhatatlan harmadik világbeli bevándorlók mellett). Mert sajnos a cigányságot mindig is csak karhatalmi eszközökkel sikerült, ha nem is integrálni, de kordában tartani, és ezzel a társadalmi összeomlást elõrevetítõ korlátlan gyarapodásukat gátolni.
Mégis, döntõen csak hazánkkal, a magyarsággal kapcsolatban hangzik el unos-untalan a hazai neoliberálisok által külföldre közvetített rágalom: rasszisták, kirekesztõk vagyunk. Ehhez képest tekintsük át, hogy Olaszországtól Franciaországig, Svájctól Csehországig és Felvidékig (jelenleg Szlovákia) hogyan bánnak a liberálisok kedvenceivel: (...)
(Ha kíváncsi Szegedi Csanád írásának folytatására, vásárolja meg a Barikádot az újságárusoknál, és támogassa a nemzeti sajtót!)
Négy román állampolgárságú férfi vesztette életét abban a balesetben, amely hétfõ hajnalban a 4-es fõút újszilvási lehajtójánál történt - közölte a Pest Megyei Rendõr-fõkapitányság az MTI-vel.
Az abonyi elkerülõ szakaszon közlekedett egy személygépkocsi Szolnok felõl Budapest irányába, amikor - feltehetõen szabálytalan elõzés miatt - frontálisan ütközött a vele szemben szabályosan közlekedõ kistehergépkocsival - olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben.
Az autóban utazó négy román állampolgárságú férfi a helyszínen életét vesztette, a teherautó sofõrje könnyû sérülést szenvedett.
Az elmúlt 24 órában sajnos nem ez az egyetlen olyan közúti baleset Magyarországon területén, amelyben román állampolgár is érintett. Vasárnap este ugyanis frontálisan összeütközött egy román autóbusz egy személygépkocsival Klárafalva és Ferencszállás között a 43-as úton, a balesetben az autó sofõrje súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett.
Az elsõdleges adatok szerint a személyautó Makó felõl Szeged felé haladt a fõúton, amikor Ferencszállás és Klárafalva között eddig ismeretlen okból áttért a menetirány szerinti bal oldalra - mondta Tuczakov Szilvána, a Csongrád Megyei Rendõr-fõkapitányság szóvivõje.
Ekkor érkezett Szeged felõl egy román autóbusz, utasok nélkül. A busz sofõrje - látva a sávjába áttérõ autót - balra rántotta a kormányt, azonban az ütközést nem tudta elkerülni.
A személyautót vezetõ nõt tûzoltók vágták ki a jármûbõl, sérülése súlyos, életveszélyes.
(impulzus)
Hét ember meghalt, amikor összeütközött egy rendõröket szállító busz egy mikrobusszal szerda délután a 45-ös fõúton Szentes és Kunszentmárton között – közölte a rendõrség. Nincs rendõr az áldozatok között.
Pál János, a Csongrád Megyei Rendõr-fõkapitányság sajtószóvivõje elmondta: a rendõrök a borsodi árvízi védekezést követõen hazafele tartottak a busszal, amikor frontálisan beléjük rohant egy mikrobusz. A mikrobuszban utazók közül hatan a helyszínen meghaltak, egy embert mentõhelikopter szállított volna kórházba, de a sérült útközben életét vesztette. A buszon utazó 37 rendõr közül tízen sérültek meg, de egyiküknek sem életveszélyes az állapota.
Korábban írtuk: Többen meghaltak, amikor összeütközött egy rendõröket szállító busz egy mikrobusszal szerda délután a 45-ös fõúton Szentes és Kunszentmárton között közölte a Csongrád Megyei Rendõr-fõkapitányság szóvivõje az MTI-vel.
A rendõrök korábban a borsodi árvízi védekezésben vettek részt, az autóbusszal szállították õket haza - mondta Pál János alezredes.
Az utat a mûszaki mentés és a helyszínelés idejére, legalább két órára teljes szélességében lezárták - közölte a szóvivõ.
A Híradó információi szerint hat halottja van a balesetnek. Információik szerint a mikrobuszban román vagy török utasok utaztak. A balesetben a mikrobusz utasai haltak meg.
Honlapunkon sütiket (cookie) használunk a felhasználói élmény fokozása érdekében. Amennyiben szeretnél vele megismerkedni, ITT bővebb információt találsz róla.
kedden helybenhagyta az Országos Választási Bizottság (OV
