 |
 |
 |
 |
Véletlen képek a Galériából
Utoljára feltöltött kép:
Utoljára létrehozott albumok:
|
 |
 |
 |
 |
|
|
|
|
Online felhasználók
 Vendég: 9
Nincs Online tag
Regisztráltak: 1,381
Legújabb tag: Imre
|
|
|
|
|
|
 |
 |
 |
 |
Figyelem
A honlap CSAK akkor lesz teljesértékű, ha bejelentkezel !
Ha még nem regisztráltál kattints IDE !
(Bejelentkezés után ez a panel eltünik!) |
 |
 |
 |
 |
|
|
|
|
Jászalsószentgyörgy története
A falu telepítési idejét nem ismerjük, de 1330 körül már egyházas község.1399-ben említik elõször Zentgeurgh néven. Folyója a Zagyva. A községre vonatkozó elsõ írásos dokumentum az egri káptalan oklevéltárban található, melyben már egyértelmûen Szentgyörgy néven szerepel. A község elsõ szálláshelye a mai településtõl északra terült el és Telek néven volt ismeretes. A szomszédos településsel folytatott harc során a ladányiak felégették ezt a szálláshelyet, lakosait pedig elkergették .
Az új szálláshely a mai templomtól 1 km-re helyezkedett el. Ez volt az un. Putrik-part. Eredetileg nem volt jász település, nevét valószínûleg a jászok megtérése után kapta. Mátyás király 1469-ben kelt oklevele jász településként említi. Az 1699-ben elrendelt összeírás anyagából ismert, hogy a sorozatos pusztulások során a község 1695-ben települt újra és Jász-Alsó-Szt.György néven szerepel.
1706-ban egy tûzvész következtében az egész falu leégett, azonban lakosai kitartása révén újjáépült.
 A község mai temploma 1793-ban épült Rabl Károly gyöngyösi építõmester tervei alapján. A Szentháromság tiszteletére emelt késõ barokk stílusú templom ma már mûemlék. Hossza 46m, magassága 46m, szélessége 16m. A templombelsõ érdekessége a körbefutó karzat, mellyel a férõhelygondokat próbálták megoldani. 1775-ben a község délkeleti részén hasították ki a szántóföldbõl a temetõt és azt 1789-ben már körülárkolták. 1850-ben nyugati irányban is bõvítették a temetõt. Mai területe kb. 9 hold.
Az egyház 1963-ban építettek ravatalozót, a község pedig 1978-1982. években bevezette a vizet és betonutakat épített.
1850-tõl a katolikus temetõtõl keletre kb. 200 négyszögöl területre temetkeztek a zsidók. Nagyon értékes márvány síremlékek voltak ebben a temetõben. A második világháború után megszûnt a temetõ és a síremlékek, széthordták, ezért körbekerítették a közelmúltban az elhunytak leszármazottai.
A település 1829-ben I.Ferenctõl mezõvárosi címet kapott, melyet 1876-ig meg is tartott.
1850 után telepítették a község déli részére a Vadas-erdõt, 17 holdnyi területre, zömében tölgyfákkal., mely ma helyi védettségû. A település északi határán található a Borsa-erdõ, melyet 1789-ben telepítettek. Van a község szélén 100 holdnyi kiskert is, felvégi és alvégi kiskertek néven ismeretes. Az alvégi kiskert ma már nincs meg, beleesett a Zagyva gátrendszerébe. A felvégi kiskertek még megvannak öreg szilvafákkal. A település mûemlék jellegû épülete még az 1825-ben épült vízimalom.
A mai névalakja – Jászalsószentgyörgy – 1901-tõl használatos.
A lakosság léleszáma: 1900-ban: 4654 1910-ben: 4867
A községben az intézményes oktatás 1701-ig vezethetõ vissza. 2004/2005-ös tanévtõl az oktatás a Rákóczi úti iskolába történik. Az épületet 1990-ben bõvítették ki. Az iskola Lippay Lajos római katolikus papról kapta a nevét, aki a század elején teljesített szolgálatot a községben és elsõként dolgozta fel történetét, összefoglaló monográfiában.
1992-ben került átadásra a 175 férõhelyes óvoda. A községben az óvodai nevelés több mint 100 éves múltra tekint vissza
Az olvasni, mûvelõdni tanulni vágyó lakosságot a közel 22000 kötetes könyvtár várja, mely 1969. november 12-e óta mûködik a jelenlegi helyén, a település központjában áll; Jászalsószentgyörgy egyik mûemlék jellegû épülete. Az 1829-31-es években épült.
Jászalsószentgyörgy Önkormányzata mûködteti az Idõsek Otthonát. Célja, hogy a község idõsebb – és egyedülálló – lakói ne érezzék magányosnak és kiszolgáltatottnak magukat, hanem hasonló korú társaságban, tartalmasan tölthessék el napjaikat.
A Szent-György Alapítvány 1994 óta rendezi meg a mára már hagyománnyá vált „Szent-György napi vigasság”- okat, melyek alkalmából számos neves politikus látogatott el a községbe, és a mûvészvilág ismert képviselõi szórakoztatták a falu lakóit.
1995 óta „Szentgyörgyi Krónika” címmel helyi lap jelenik meg rendszertelen idõközönként.
1999-ben közadakozásból öntetett harang felszentelésére került sor a Jászok Világtalálkozója keretében, mely egyben a község elsõ írásos említésének 600 éves évfordulója is volt. A Millennium tiszteletére emlékparkot avattak szökõkúttal és egy 3 méter magas életfával, mely emlékpark méltó dísze a település központjának. Számos gyönyörû köztéri szobor díszíti a falut: Szent István- szobor, Károly Róbert szobra, Szent György a Sárkánnyal.
Külföldi kapcsolatot az erdélyi Marosszentgyörggel és a lengyel Tarnow városával alakított ki a község.
Irásos emlékek Községünkrõl
Községünkrõl további érdekességeket a Cikkekben olvashatsz
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hozzászólások
Még nem küldtek hozzászólást
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hozzászólás küldése
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
|
|
|
|
