 |
 |
 |
 |
Véletlen képek a Galériából
Utoljára feltöltött kép:
Utoljára létrehozott albumok:
|
 |
 |
 |
 |
|
|
|
|
Online felhasználók
 Vendég: 4
Nincs Online tag
Regisztráltak: 1,396
Legújabb tag: eroni
|
|
|
|
|
|
 |
 |
 |
 |
Megosztás a FacebookonA felújított alsószentgyörgyi vízimalom históriája
 A Jászságban valaha tíz vízimalom is dolgozott. Ezek ma már nem léteznek. Csak az alsószentgyörgyi áll még egyedüliként közülük. Sőt, messze a környéken sem lehet ma már látni hasonlóan megmaradt vízimalmot.
Ezért mindenképpen dicséretes, hogy a Községi Önkormányzat felújította ezt a jelentős ipartörténeti emléket. Bizonyára nagy lesz az érdeklődés iránta és sok idelátogatót vonz majd a felújított épület. Így indokoltnak látszik a vízimalom történetének áttekintése a szakirodalom és a levéltári források segítségével, melyekből kitűnik, hogy a régi Zagyván azonos helyszínen korábban több malom is épült.
A vízimalmok a víz helyzeti- és mozgásenergiáját hasznosították. Szerkezetileg a következő fontosabb részekből álltak: vízikerék, áttétel, őrlőmű (forgókő-fekvőkő), garat, szita. Fontos szerepet töltöttek be az emberek mindennapi életében, akik különös tisztelettel fordultak a malmok felé, mint a kenyér – liszt előállításának helyéhez. A kenyér és az istenség fogalma összefonódott a régi erkölcsi felfogásban. Nem véletlen, hogy Alsószentgyörgyön 1703-ban a vízimalom jövedelméből a hetedrészt, a szombati őrlés jövedelmét a templom javára ajánlották fel, amely 240 éven át érvényben is maradt. Az erről készült ünnepélyes hangú alapítólevél aláírói között Molnár György molnár neve is szerepel, aki a malom építője és elindítója volt.
 Az alapítólevél szövege a következő:
„Mi Jász-Alsó-Szent-Györgyi Bírák és mellettünk levő Esküdtek mostani bíró Tóth János, Ivanics Jakab, Nagy Miklós, Szűcs Ferencz, Tóth Márton, Kormos Balázs, Derecskei György, Egyház bíró Molnár Mihály recognostállyuk per praesentes, hogy mi Tisztelendő Ordódi Sebestén Pankotai Apátúr és Esperes, Egri canonok előtt: úgy mint mgos Egri Püspök Telkessy István uram eő Nga Templomunk első szeglet fundamentomi kövének be-helyeztetésében kibelie előtt. Item Tisztelendő Pr. Varaszai Mátyás Apáthy Plebánus, Bognár András Jákóhalmi plebánus és Gyetvay Mihály mostani plebánosunk Uraimék előtt:agyuk tuttára az kiknek illik, hogy mi felyeb meghitt Bírák és Esküttek Szent Háromság tisztességére építet Templomunkat örökösen és megmásolhatatlanul Szombati vámmal: úgy mint Szombaton nap kelettül Fogvást vasárnap nap keletig malmunkból provenialandó vámmal megajándékoztuk, hogy Szent Háromság tisztességére építetet Templomunknak naponként ilendő fogyatkozási helyre hozattasanak szükségének segélésére. Úgy hogy valaki mi közülünk, vagy is mind a két ágon levő maradékink felbontani akarná, vagy is akarnák az Anya szentegyház Templomok jószáginak háborgatói ellen Statuált örök Átok légyen rajta és rajtok. Én is alsó Szent-Györgyi malomban lakos Molnár György mind engem s – mind – a két ágon lévő maradékimot /mivel ezen malomnak bőcsületes Faluval együtt első indítója és építője valék/ concernálo vagyis concernalando kő Templomunkra Helységtől jegy ruhájul örökösen, megmásolhatatlanul hagyott porciomat örökösen, és megmásolhatatlanul hagyom, cedálom Sz: Háromság tisztességére épített Templomunkra felyeb megírt átok alatt. Melynek nagyobb bizonyságára attuk felyeb specificált Urak előtt falu szokott pecsétével kezünk kereszt vonásával megerősétetet cessionalis Levelünket, Datum In Jász Alsó Szent György Anno Dei1703 Die 11 Martij.
Jász -Alsó-Szent-Györgyi Birák és Esküdttek Tot János Biro, Ivánics Jakab, Nagy Miklós ┼, Szűcs Ferencz, Tot Márton ┼, Kormos Balázs ┼, Derecskey György ┼, Seres György,Egyházi Biro Molnár Mihály ┼ mostani Jász Szent Györgyi Molnár György ┼ kezek saját kereszt vonása. -Jákóhalmi Szántó jános: - Ladáni Birák Csiriáki János Biró, Szűcs Péter, Nagy Pál, Lukácsi János, Szabó János kezek kereszt vonása.”
Ez alapító levél eredetije 1703 márcz. 30-án olvastatván fel az egri káptalan előtt, annak levéltárba tétetett.
A malom építését az 1699-ben készült Pentz összeírás javasolta. Ez az úgynevezett egykerekű ó-malom már az 1700-as évek legelején működött. 1705-ben két molnár állt a község szolgálatában. 1706. szeptember 1-jén a labancok felégették a falut, a malom is súlyos károkat szenvedett, de az 1713-as összeírásban ismét feltüntetik.
Ezután 1750-ből van említés az újabb malomról, mikor az összeírás 3 kerekű vízimalmot jegyez fel. Ebben az évben Törőcsik Pál bíró többször perlekedik a jánoshidaiakkal a zugó miatt.
1753-ban a malom túlságosan felduzzasztotta a Zagyva vizét. E miatt panaszt nyújtott be Jánoshida, de Berény is elégedetlen volt. A község a vízimalmot megvizsgáltatta Pliemel József szolnoki mérnökkel. A szakvéleményt követően a következő kötelezettséget vállalta Szentgyörgy az átalakítással kapcsolatban. A malmot (vagy annak zúgóját) lebontják, a csatornát szélesebbre alakítják, két ölnyi fiók zúgót építenek, a kerekeket kilenc collal alább veszik. A malomzúgót más helyen építik fel és a zúgó mellett gátat emelnek. E munkálatok nagyon költségesek lehettek, ezért a javasolt átalakítást nem hajtották végre. Tovább folyt a vita a két község között. Nyáron a jánoshidai malom tartotta fel a Zagyva vizét a szentgyörgyi malom rovására, a csapadékos hónapokban pedig a szentgyörgyi vízimalom duzzasztása okozott árvízveszélyt. 1763-ban Wágner András pap-mérnök az újabb perben a szentgyörgyi malomzúgó átépítését javasolta. Végül is megoldódni látszott a probléma, mikor is 1768-ban a Tanács új malom felállítására 3 kővel szerződést köt, ami nyilván fel is épült, de ez még nem azonos a ma ismert épülettel.
 Tagadhatatlan, hogy a vízimalmoknak voltak káros hatásai. A Zagyva és a Tarna folyókon épített vízimalmok üzemvízét a duzzasztógát vagy „zúgó” tartotta vissza, illetve tárolta a mederben. A duzzasztó túlzott mértékben fogta fel a folyó vizét. A pangó víz miatt a meder eliszapolódott, ami főleg árvíz idején rendkívül veszélyes volt.
Ezért a települések kölcsönösen bepanaszolták egymás vízimalmát. A jánoshidaiak a szentgyörgyire, a szentgyörgyiek az újszászira panaszkodtak. Ugyanez lejátszódott a Zagyva és a Tarna felsőbb folyásánál lévő települések esetében is. Már a 18. század végétől készültek tervek Bedekovich Lőrinc mérnök által a malmok rendezésére, de ezek nem vezettek eredményre és állandóan napirenden maradtak a 19. században is.
A szentgyörgyiek azonban a lehetőség szerint és még erejükön túl is, rendezni igyekeztek a malom helyzetét. A községnek 1773-ban egy másik újabb vízimalma is lesz, melyet Bodor János szolnoki molnár építtet 60 forintért. Ez a malom négy kőre járt. Az 1870-es években a malmot eladták és az új tulajdonos gőzmalommá alakította, amely az 1950-es évekig működött.
Ez az épület is a mai napig fennáll. Grósz-féle malomként majd Zoltán malomként volt ismeretes. 1799-ben készített kéziratos könyvében Bedekovich Lőrinc a korszak legkiválóbb földmérője és vízépítő mérnöke Alsószentgyörgyről ezt írta: „... fekszik az egyesült Zagyva és Tarna vizeknek napkeleti partján, ahol ezen vizek két malmokban 7 követ forgatnak, melyeknek kiöntetni ellen 2400 hosszúságú, egy öl szélességű és más annyi töltések tartatnak.”
Tehát a településen egy évszázadon át két vízimalom is működött. A régebbi malom a Zagyva-ágban üzemelt. Az újabb malom csatornája 6-700 öl hosszú volt, a régi malomcsatorna kezdetétől 200 ölre épült. A két malom között alig volt vízszintkülönbség.
A megyei levéltárban egy 1800-ból származó alsószentgyörgyi vízimalom tervrajza található, ami nagyon hasonlatos a most felújított épületre. Valószínűleg ez a malom sokáig csak papíron maradt, mert Lippay Lajos plébános 1825-re teszi ennek a malomnak az építését helytörténeti monográfiájában. A malom Árpád-házi Szent Erzsébetről lett elnevezve. A gipszből készült „Erzsébet” felirat az épület dél-nyugati homlokzatán még az 1950-es évek végén látható volt.
1864-ben kelt Bajzáth János főjegyző feljegyzése Jászalsószentgyörgy földrajzi neveiről és megemlíti a Zagyva folyón a községnek két kőépületből álló 8 kerekű vízimalmát is. Ezek szerint az Erzsébet malmot is négykerekűvé alakították át, majd 1878-ban a zúgóját bővítették. Helytörténeti gyűjteményünkben látható erről egy helyszínrajz, amely a régi kanyargós Zagyva szakaszt is feltünteti a falu teljes hosszában.
Nagy jelentőséggel bírt a község fejlődésében, mikor 1926-ban az Erzsébet vízimalom gépeire, melyek a Zagyva szabályozásáig (1943) vízi erővel működtek generátort szereltek, s egyenárammal látták el nemcsak a malmot, hanem 1927-től kezdve a községet is. 1935-ben a kiépített hálózat hossza 2,4 km volt, s a telep által szolgáltatott áramot 800 magán és 42 közvilágítási lámpa használta fel. Vágó Gáspár malomtulajdonos nevéhez fűződik a működtetése . Csak 1948-ban, amikor a villamosítás állami kézbe került kapcsolták be a községet az országos hálózatba.
 A vízimalom munkája ezután megszűnt. A Petőfi Tsz használta még sokáig raktárnak. Az épület állaga egyre romlott és csak álmodoztunk a felújításról, mígnem az Önkormányzat 2013-ban visszavásárolta az időközben külföldi tulajdonos által birtokolt épületet és pályázat útján elnyert 42,5 millió Ft-os támogatásból felújította. A malom felújításával egyidejűleg madármegfigyelő hely, madárbarát kert került kialakításra, amivel új funkciót kap az épület és a környezete.
A községnek nemcsak vonzó közösségi létesítménye lesz, hanem ökoturisztikai szempontból is jelentős helyszínévé válik az idelátogatóknak az egykor kiváló őrleményeiről híres vízimalma.
Lukácsi László
|
 |
|
Markosz - 2017.05.04 23:53:50
0 hozzászólás ~
1338 megnyitás 
|
|
 |
 |
 |
|
|
|
|
Hozzászólások
Csak bejelentkezés után láthatod a hozzászólásokat!
|
|
|
|
|
|
|
