 |
 |
 |
 |
Véletlen képek a Galériából
Utoljára feltöltött kép:
Utoljára létrehozott albumok:
|
 |
 |
 |
 |
|
|
|
|
Online felhasználók
 Vendég: 5
Nincs Online tag
Regisztráltak: 1,396
Legújabb tag: eroni
|
|
|
|
|
|
 |
 |
 |
 |
Megosztás a FacebookonA Szomszédok Egymásért Mozgalom ( SZEM ) civil bûnmegelõzés
 Köztudott, hogy a közbiztonság helyzete nem túl kedvezõ. A gazdag ember meg tudja fizetni személyi és vagyonbiztonságát. Az õrzõ-védõ személyek száma hazánkban: 100 000 fõ. Az átlag állampolgárt körülbelül 40 000 rendõr és körülbelül 60 000 polgárõr "védi," viszont hiányzik a nyugaton általános milliós nagyságrendû lakossági területi önvédelmi szervezõdés a ("Neigbourhood Watch") a "Szomszédok Egymásért" civil védelmi szervezete.
A bûnmegelõzés olyan összetett kormány- és önkormányzati feladat, amely az emberek ezreinek és százezreinek részvétele nélkül egyszerûen megoldhatatlan. A Szomszédok Egymásért Mozgalom (késõbbiekben SZEM) magyarországi megjelenése épp oly természetes volt néhány évvel ezelõtt, mint minden más, ami a fejlett nyugati demokráciákban jól bevált. A személy- és vagyonbiztonság védelmével, az erõszakos garázdák elleni védekezéssel Hollandiában, Svédországban, Németországban, Angliában, Franciaországban, az USÁ-ban, Kanadában, ezen országok városaiban, falvaiban három szinten foglalkoznak:
Az elsõ: növelik a bûn elkövetésének kockázatát.
A második: számba veszik a veszélyeztetett területek, személyek szempontjából a helyzetet, és az elõre kiszámítható bûncselekmények elkerülésének lehetõségét.
A harmadik: ha a bûntett mégis megtörtént, megvizsgálják, hogy annak megismétlõdésé- tõl miként óvhatják meg az embereket, a közösséget, és hogyan enyhíthetik a bûncselekmény okozta kárt, sérelmet.
Számos helység határában tábla vagy ablakra, ajtóra ragasztott matrica hirdeti, hogy a területet a "NW" védi. Statisztikailag bizonyított, hogy ezeket a "biztonsági folyosókat," (utcarészeket) városnegyedeket az átlag bûnözõk elkerülik.
A bûn megelõzésének terepén természetesen mindez egyidejû cselekvést jelent, hiszen sajnos kénytelenek vagyunk abból kiindulni, hogy nincs "veszélytelen", "bûnmentes" övezet. Tudomásul kell venni a legfontosabbat: környezetünk védelmének érdekében mi magunk tudnánk a legtöbbet tenni. Hazánkban az a természetes, hogy a polgárok biztonságuk védelmét minden tekintetben a rendõrségtõl várják (nem taglalva a Testület helyzetét, tudjuk, hogy ez irreális). Azt is tudjuk, hogy a polgárõr elkötelezett, szolgálatot teljesít, de ennek is anyagi, személyi és technikai okokból határai vannak.
Az állam egyedül nem tudja ellátni hatékonyan és eredményesen a bûnmegelõzési feladatokat. A lakosságra vetítve kis létszámú rendõrség és a polgárõrség erre önmagában nem képes. Azonban kinek is állna érdekében jobban megvédeni otthonát, mint az ott lakó egyénnek? A rendõrségnek alapvetõen bûnüldözési feladatai vannak. A polgárok széles rétegeit érintõ úgynevezett statikus bûnmegelõzési tevékenység, azaz a közvetlen lakókörnyezeti figyelõ, jelzõ szolgálat hiánycikk. Egy-egy lakást lehet többé vagy kevésbé biztonságosan zárni, de a betörést, a lakásokban élõ emberek megtámadásának veszélyét akkor lehet hatékonyan megelõzni, ha a rossz szándékkal érkezõk még a kiszemelt hely környezetében sem érezhetik magukat "biztonságban".
Érezniük kell a figyelõ SZEMek jelenlétét, és ezt a tudtukra is kell adni!
A hazánkban létrehozott szervezetek a fejlett nyugati államokban már régóta jól mûködõ minták alapján jöttek létre. Persze az elméletet a magyar gyakorlatba kell átültetni. A külföldi példák szerint eredményességét annak köszönheti, hogy a programban résztvevõk életvitelét nem változtatja meg. Ennek ellenére nem kis mértékben nyújt bûncselekmények elkövetésével szemben védettséget, ezzel egyidejûleg egyfajta szociális biztonságot. Elérendõ cél, hogy a polgár biztonsága érdekében ne kiszolgáltatott alattvaló, hanem -- elsõsorban lakókörnyezetében - aktív részese legyen a saját érdekeit szolgáló bûnmegelõzõ munkának.
A program leglényegesebb eleme az, hogy nem kíván semminemû életvitelváltoztatást az abban résztvevõktõl, de feltételezi - sõt elvárja - az alapvetõ emberi normák betartását, hiszen az egymást segítõ közösségi környezet biztonságának ez az alapja. Néhány gondolat a SZEM egyesület jó mûködéséhez: - Tudjuk jól, hogy a lakókörnyezet rendben tartása a kívülrõl érkezõ számára az odafigyelés, a gondosság látszatát kelti. A közösségre nézve ennek felbecsülhetetlen elõnye van akkor, ha a be- törõ terepszemlét tart. - Fokozhatjuk ezt azzal, hogy a kapukat mindig zárva tartjuk, és a kaputelefonnal csak az engedi be a postást, a látogatót, a mesterembert, akihez jött. Idegenek lehetõleg ne jussanak könnyen a lakásunk elé! - A legtöbb házból, lakásból jól szemmel tarthatók a közelben parkoló autók. Gyakorlatból tudjuk, hogy néhány embernek mindig feltûnik, ha a házuk elõtt (családi házas, nyaralós övezetben még a szomszéd háza elõtt is) vagy közelében idegen autó áll - fõleg, ha még személyek is várakoznak benne. Ezeket az észrevételeinket mielõbb osszuk meg szomszédainkkal! - Kertes házban a ház hátsó részére is kivezethetjük a csengõ jelzését - így a kertben dolgozva is mielõbb reagálhatunk arra, ha minket keresnek - elkerülve annak látszatát, hogy senki nincs otthon. Kinek a környezetében nincs gyesen levõ anyuka vagy kismama, a szomszédságában vagy rokonságában rendszeresen otthon levõ idõs ember, netán kisgyerek, aki az iskolából jóval elõbb ér haza, mint a szülei?
Bármilyen borzalmas volt a tragédia, bele kell gondolnunk (már csak a késõbbi esetek megelõzése végett is), hogy elkerülhetõ lett volna-e a körmendi gyermekgyilkosság, ha a kislány egy jelzõgombot meg tudott volna nyomni? Egy adott közösségi területen kialakított jelzõ-riasztórendszer szükség esetén történõ mûködtetése az azonnali segítségnyújtás pótolhatatlan elõnyeit biztosítja. Beszélhetünk akár panelházas rendszerrõl, zöldövezeti vagy családi házas utcasorokról, a magyar viszonyok között megszokott az, hogy az emberek többsége napközben nem tartózkodik otthon. Az azonban nehezen képzelhetõ el, hogy egy 12-14 lakásos panelházban, egy 10-12 családi házból álló utcasor valamelyik lakásában egy-két ember ne lenne otthon. Riasztás esetén, amely történhet baleset (például konyhai), tûz vagy veszélyeztetettség esetén az egy-másfél percen belül odaérõ szomszéd azonnal segítséget nyújthat. Fenyegetett, szorult helyzetben levõhöz, õ az, aki rendõrt tud hívni, a magatehetetlen emberhez, õ hív mentõt vagy tûzoltót. Mint ezekbõl is látszik: az embertársaik érdekében fellépõ szomszédoknak nem feltétlenül az a feladatuk, hogy betörõt fogjanak, vagy szakszerû orvosi ellátást nyújtsanak (bár alkatuktól függõen ez nem kizárt), hanem, hogy az elsõdleges és azonnali segítségnyújtást biztosítsák a rászorulónak.
Bár mi felnõtt emberek egészséges önbizalommal nem nagyon hisszük, hogy nekünk erre szükségünk lehet, mint ahogy minden autós az autója eltûnése után döbben rá, hogy õ is sorra kerülhetett. A közösségi segítségkérõ jelzõ-riasztóberendezéseknek a kiépítése egyszerû. Egyszeri befektetéssel kialakíthatók,- rendszerint csak a lakókörnyezetet riasztják. Egy közepes minõségû hevederzár + beszerelési költség árából telepíthetõ. FONTOS TUDNI: Fenntartási, üzemeltetési költségei nincsenek, a bekerülési összeg nagy hányada pályázati úton beszerezhetõ, tehát a kisnyugdíjasok, vagy többgyermekes családok számára is elérhetõ. Természetesen valamilyen mértékû önrész felvállalását a támogató általában elõnyben részesíti. Az eddig leírtakból is ki kell tûnnie, hogy a "Szomszédok Egymásért" szervezetben (egyesület, csoport stb.) résztvevõk az átlagosnál jóval nagyobb biztonságban élnek.
Ki kell tûnnie annak is, hogy ezek a szó szoros értelmében vett önszervezõdésen alapuló igazi civil szervezetek. Ebben rendkívül nagy szerepet tölthetnek be a társasházi vagy ingatlanüzemeltetési testületek, képviseletek, a körzeti megbízottak vagy a polgárõrök. Nagy területre van rálátásuk, tudják kik azok, akik egy adott közösség szinte minden tagjára nézve elfogadott személyek, környezetük elõtt tekintélyük van. Ezek a személyek kell, hogy belülrõl legyenek a szervezõi egy "Szomszédok Egymásért" szervezetnek. A támogatást az önkormányzatoktól, a rendõrségtõl, az ebben járatos civil szervezetektõl - esetleg társasháztól - meg kell kapniuk, de a szervezõ munkát nekik kell elvégezni. Ha ez nem így történik, akkor szokványossá válik a dolog: érzik mögötte a "hivatalt", a "szervet" stb., de soha nem fogják igazán sajátjuknak tekinteni szervezetüket. Pont ez az amitõl elveszítheti lényegét a Szomszédok Egymásért Mozgalom.
Az állandó jelenlét elriasztja a bûnözõket. A praktikákat lehetne sorolni "ahány ház, annyi szokás" ötleteivel gazdagítva, de a lényeg ugyanaz: Csökkenteni kell a bûnözõk lehetõségeit - technikai és szervezési fogásokkal növelni a lakás, a hétvégi ház, az üzlet, a gépkocsi, a közterületek és a személyek biztonságát - ez az alapvetõ célja a SZEM mozgalomnak. Tudatosítani kell a polgárokban - minden fórumon! -, hogy biztonsága érdekében a tõle elvárható minimumot meg kell tennie, csak az után nézhet vagy mutogathat másra. Ezért szükséges elõsegíteni a külföldön jól bevált és tömeges méretekben elterjedt Szomszédok Egymásért Mozgalom kifejlesztését, amely nincs korhatárhoz kötve. Az otthon levõ gyerekektõl kezdve az idõsekig, a mozgáskorlátozottakon keresztül mindenki részese lehet. Ha ez a szervezet együttmûködik az erre felkészített "közösségi" rendõrökkel, a kmb-sekkel, a bûncselekmények megelõzésének esélyei megsokszorozódnak. Az én házam, az én váram - mondja az angol közmondás, de a fal nem védi meg az embert, ha az ember nem védi meg a falat. Egyszemélyes várvédelem nincs. A folyosókat, az ajtók elõterét elzáró rácsok nem riasztják el a bûnözõket, mert a felügyelet nélküli zárak csak lassítják a jól felszerelt bûnözõt, sõt némely esetben csak a tûzoltókat hátráltatják.
A SZEM egyesületeknek három fõ formája van:
1. Kertváros vagy falusi jellegû utca- vagy pincesor (néhány háztól akár 20-30 házig is),
2. Emeletes lakóház (például négyemeletes 15 - 20 lakással),
3. Emeletes lakóház, emeletenként hosszú folyosóval (például 10-20-30 lakás).
Ez utóbbinál célszerû egy vagy két folyosónként szervezni egy-egy SZEM egyesületet (csopor- tot). A SZEM egyesületben való részvétel egy adott közösség nem minden tagjára nézve kötelezõ. Elég a többség, de legalább 10-12 fõ az egyesület megalakításához. Természetesen a nagyobb létszám értelemszerûen elõnyösebb. Az egyesület szervezésénél nem lényeges, ha a sorból egy-egy ház vagy lakás kimarad. Az egymással haragban levõ vagy közömbös emberek ezek után is elkerülhetik egymást. Ha a terület valamivel több, mint 50 százaléka hajlandó az együttmûködésre, ott már meg lehet szervezni a SZEM egyesületet. Ez a forma a területi bûnmegelõzés legeredményesebb eszköze.
Ne felejtsük el: a legjobban fizetett rendõr is csak a megtörtént bûncselekmény tettesét üldözi. Sikeres elfogás esetén a tettes elnyeri büntetését, de a vagyoni kár csak részben térül meg.
A bûncselekmények megelõzése csak a lakosság széleskörû összefogásával lehet eredményes. Külsõleg is jelezni kell, hogy a házat, az utcarészt a SZEM polgárok közössége védi, mert a figyelés jelzése bizonyos mértékig visszatartja a bûnözõket. Azok a közösségek, amelyek a bûnözés elleni védekezésnek ezt a legolcsóbb és leghatékonyabb módját keresik, több szervezési verzió közül választhatják ki a számukra legmegfelelõbb módozatot. Alapjában adott a közösség, amely éli az életét. E közösség határain belül a bûnmegelõzési esélyek megsokszorozódhatnak, az egymás számára nyújtható azonnali segítségnyújtás lehetõsége igen nagymértékben növeli a szociális biztonságot.
A szemléletváltással kialakított zárt, egymásra odafigyelõ közösség már önmagában is komoly védelmet biztosít az egyszerûbb bûnelkövetõkkel szemben, azonban némi anyagi ráfordítással ezek az esélyek többszörösen továbbnövelhetõk. Ma Magyarországon az átlagemberek túlnyomó többsége csak a legminimálisabb mértékben fordít lakása, környezete, ebbõl kiindulva személyes biztonságára. A környezet felé irányuló segítségkérés és -jelzés hálózatának kiépítése abszolút értelemszerû, és bármilyen oldalról megközelítve teljes mértékben szükséges.
A biztonságuk javítása érdekében fogékony állampolgárok részére igencsak leegyszerûsödik a leírt problémák megoldása, ha a "Szomszédok Egymásért Mozgalom" (SZEM) közösségét létrehozzák. A SZEM szervezet kétféle módon hozható létre:
1. Alapító okirattal bírósági bejegyzés útján (például: egyesület vagy SZEM csoport stb.) Ehhez az eljáráshoz nem árt a jogban jártasság, és tudomásul kell venni, hogy a bírósági bejegyzés olykor fél évig vagy annál tovább is eltarthat. Vitathatatlan elõnye azonban, hogy mint jogi személy bármilyen pályázaton részt vehet, és az ott nyert támogatások egyedüli felhasználójaként lép fel.
2. A SZEM szervezõdés tényszerû megalakulása, melyet jegyzõkönyv rögzít a jelenléti íven szereplõk aláírásával. Ez a forma önállóan nem ad lehetõséget a támogatásokért való jelentkezéshez az országosan évente két-három alkalommal kiírt pályázatokra a kiíró bûnmegelõzési szervek felé.
Viszont a bûnmegelõzésben aktívan résztvevõ jogi személyekkel (például: önkormányzatok, polgárõrségek) történõ együttmûködés alapján az önkormányzatok, a polgárõr szervezetek egyszerre akár egy vagy több SZEM szervezet támogatása céljából is pályázatot nyújthatnak be. Az átlagpolgár számára ezeknek a támogatási módoknak a kihasználása messze túlmutat a jelenlegi gyakorlaton. A lehetõségek ismeretének hiánya pótolandó, (pótolható), a közösség erejében levõ lehetõségekkel élni kell!
A DOLOG JÓL MÛKÖDIK, HA ÖN KÖZREMÛKÖDIK!
SZEM
|
 |
|
senki75 - 2011.02.08 15:20:03
0 hozzászólás ~
1054 megnyitás 
|
|
 |
 |
 |
|
|
|
|
Hozzászólások
Csak bejelentkezés után láthatod a hozzászólásokat!
|
|
|
|
|
|
|
