 |
 |
 |
 |
Véletlen képek a Galériából
Utoljára feltöltött kép:
Utoljára létrehozott albumok:
|
 |
 |
 |
 |
|
|
|
|
Online felhasználók
 Vendég: 4
Nincs Online tag
Regisztráltak: 1,396
Legújabb tag: eroni
|
|
|
|
|
|
 |
 |
 |
 |
Megosztás a FacebookonResszkessetek betörõk: módosítják a Btk-t
 Az új - a több mint harminc éve hatályos és nagyjából százszor módosított jelenlegi Btk.-t 2013. július 1-jén felváltó - törvénykönyv szerint a büntethetõség korhatára továbbra is 14 év, de az emberölést, életveszélyt vagy halált okozó testi sértést, rablást, illetve kifosztást elkövetõ, a tizenkettedik évüket betöltõ gyermekek is büntethetõk lesznek ezután, ha képesek belátni tettük következményeit. A 12 és 14 év közöttieknél legsúlyosabb büntetésként egytõl négy évig tartó javítóintézeti nevelést rendelhet el a bíróság.
A jövõben a jelenleginél - és a kormány által eredetileg javasoltnál is - szélesebb lesz a jogos védelem lehetõsége. Így jogosnak számít az önvédelem akkor, ha valakit éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan támadnak meg, hasonlóan ha valakinek a lakásába éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan törnek be, illetve ha kertjébe fegyveresen hatolnak be.
A támadás elhárításáért - fideszes képviselõk módosító javaslata alapján - nem csak akkor jár majd büntetlenség, ha fennállt a személy elleni támadás veszélye. A kormánypárti politikusok ezt úgy indokolták: egy fegyveres észlelésekor nem várható el a védekezõtõl, hogy meggyõzõdjön róla, a behatoló mi célból tart magánál fegyvert.
A törvénykönyv - bár a kabinet tervezte - végül, több frakció javaslatának megfelelõen, nem írja elõ a jogos védelem arányosságának követelményét, így azt rögzíti, hogy nem büntetendõ az a cselekmény, amely a saját vagy más személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegetõ jogtalan támadás elhárításához szükséges.
Új büntetési nemek is megjelennek a Btk.-ban: a jóvátételi munka, az elzárás - amelyet fiatalkorúaknál legkevesebb három, maximum harminc napra, egyébként minimum öt, leghosszabban pedig kilencven napra lehet majd kiszabni - vagy a sportrendezvényektõl való eltiltás legkevesebb egy, legfeljebb öt évre.
Sportrendezvényrõl azt lehet eltiltani, aki a mérkõzésen, illetve oda érkezõben vagy onnan távozóban bûncselekményt követett el. Elzárással pedig a többi között a magán- és a levéltitok megsértését, a hatóság félrevezetését, a tanúvallomás jogosulatlan megtagadását és önkényuralmi jelképek használatát lehet majd büntetni.
Szigorodnak a büntetési tételek is: a halmazati vagy összbüntetés leghosszabb idõtartamát, valamint a különös vagy többszörös visszaesõk büntetésének lehetséges idõtartamát húszról huszonöt évre emelik.
Változás, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztésnél húsz helyett legkorábban huszonöt év elteltével nyílhat lehetõség feltételes szabadlábra helyezésre, de a szabályozás azt is megengedi, hogy az elítélt csak negyven év múltán szabaduljon. Répássy Róbert igazságügyi államtitkár szerint ez kellõ visszatartó erõt jelent akkor is, ha az Alkotmánybíróság vagy nemzetközi bíróság megsemmisíti a ténylegesen életfogytig tartó büntetéskiszabás lehetõségét.
Több bûncselekmény - így a határjelrongálás, a sajtórendészeti vétség, a hamis statisztikai adatszolgáltatás és az árdrágítás - kikerült a kódexbõl, ezeket szabálysértési vagy közigazgatási szankcióval sújthatják ezután.
Az új Btk. azonban több új bûncselekményt is meghatároz. Így például a gazdasági csalást, amelyet azok követnek el, akik jogtalan haszonszerzés céljából színlelt gazdasági tevékenységet végeznek, és ezzel vagyoni hátrányt okoznak. Õk alapesetben két évig tartó szabadságvesztéssel büntethetõk, különösen jelentõs vagyoni hátrány okozása esetén viszont a büntetés öt és tíz év közötti lehet.
Az új tényállások egyike a gépjármû kilométer-számlálójának meghamisítása, ez akár egy évig terjedõ szabadságvesztéssel is büntethetõ lesz.
A zsebszerzõdések elleni fellépés érdekében a kódex része lett a termõföld jogellenes megszerzése, amely egytõl öt évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ, és nemcsak a szerzõdõ felek sújthatók ilyen szankcióval, hanem a szerzõdés megkötésében közremûködõ ügyvédek és közjegyzõk is.
Szerepel majd a Btk.-ban az is, hogy két évig terjedõ szabadságvesztéssel sújtható az, aki megszegi a genetikailag módosított növényfajtákkal kapcsolatos kötelezettségeket, így például az Európai Unióban engedéllyel nem rendelkezõ géntechnológiával módosított növényfajta szaporítóanyagát hozza be az országba. Önálló tényállás lesz továbbá az orvvadászat és -halászat.
Vétségnek számít ezentúl a családi kapcsolatok létesítésével történõ visszaélés, például az, ha valaki állampolgárság megszerzése érdekében köt házasságot. Szintén új tényállás az egészségügyi termék hamisítása - ezért három évig terjedõ szabadságvesztés járhat, ha viszont halált okoz, a büntetési tétel nyolc év is lehet - és a közfeladati helyzettel való visszaélés.
A kormány bûncselekménnyé tette volna az együtt élõk közötti lelki bántalmazást is. Elhagyását az új Btk.-ból a fideszes Varga István és a KDNP-s Salamon László mellett az MSZP-s Bárándy Gergely is javasolta, és bár a kormány nem értett egyet velük - az igazságügyi államtitkár tartózkodott a múlt heti szavazáskor -, a parlament támogatta az elõterjesztésüket, vagyis a lelki bántalmazás nem lesz önálló tényállás.
|
 |
|
Markosz - 2012.06.24 11:20:34
0 hozzászólás ~
984 megnyitás 
|
|
 |
 |
 |
|
|
|
|
Hozzászólások
Csak bejelentkezés után láthatod a hozzászólásokat!
|
|
|
|
|
|
|
