 |
 |
 |
 |
Véletlen képek a Galériából
Utoljára feltöltött kép:
Utoljára létrehozott albumok:
|
 |
 |
 |
 |
|
|
|
|
Online felhasználók
 Vendég: 4
Nincs Online tag
Regisztráltak: 1,400
Legújabb tag: pali470525
|
|
|
|
|
|
 |
 |
 |
 |
Megosztás a FacebookonA mi régiónk az utolsó
 A KSH debreceni fõosztálya a gazdasági folyamatok regionális különbségeirõl 2011-es adatok alapján készített elemzést. Az évente megjelenõ tanulmány a GDP, a gazdasági teljesítményt befolyásoló legfontosabb tényezõk és az egyes ágazatok teljesítménye alapján kialakult területi különbségek változását mutatja be.
Az elemzésbõl ezúttal a keresetek, valamint az ezeket befolyásoló ipari eredmények, külföldi befektetések alakulását emeltük ki. 2011-ben a legalább 5 fõt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 212 ezer forint volt az országban. A régiók közül Közép-Magyarországon keresték a legtöbbet, havonta 260 ezer forintot, ez az országos átlagnál 23 százalékkal több. A vidéki régiók jóval az átlag alatt maradtak, a leghátrányosabb helyzetben az alföldi régiók voltak. A havi bruttó átlagkeresetek megyei szinten a régiókénál is jobban kilengtek, 160 és 277 ezer forint között szóródtak. Az elõbbi Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére, az utóbbi a fõvárosra volt jellemzõ.
Az elemzés rámutat: 2011-ben az ágazatok havi átlagos bruttó keresetei között mintegy 100 ezer forint volt a különbség, a legszerényebben fizetõ mezõgazdaságban 153 ezer forintot kerestek átlagosan havonta, míg a közigazgatásban 252 ezer forint a havi járandóság. De az átlagkeresetek nagyságát nem csak a gazdasági szerkezet befolyásolta. Annak függvényében, ki hol lakik, ugyanabban az ágazatban is mások az átlagkeresetek.
A közép-magyarországi bruttók a mezõgazdaság kivételével rendre meghaladták az országos átlagokat, összefüggésben a fõvárosban elérhetõ magasabb bérekkel. Az ágazati kereseti rangsorok élén Közép-Magyarország után általában a Közép-Dunántúl vagy a Nyugat-Dunántúl következett, a legalacsonyabb értékeket pedig a Dél- és Észak-Alföldön, valamint Észak-Magyarországon mérték. A Dél-Alföldön átlagosan 90 ezerrel forinttal kevesebbet keres egy ember, mint Közép-Magyarországon.
Miért keresünk kevesebbet a Észak-Alföldön? Többek között azért, mert a 3 dunántúli megyében (Fejér, Komárom-Esztergom és Gyõr-Moson-Sopron) összpontosul az ipari termelés több mint fele, miközben a 19 megyébõl a sor végén álló 10 együttesen az összes „kibocsátásnak" csak az ötödét adja. Az egy lakosra jutó ipari termelési érték jól jellemzi az iparosodottság területi eltéréseit: Nyugat- és Közép-Dunántúl „iparosodottsági indexe" kiugróan magas, az átlagosnak a duplája volt 2011-ben, a legrosszabb képet Baranya, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés mutatja, Csongrád megyében egy fokozattal jobb a helyzet.
szolnokinaplo.hu - delmagyar.hu
|
 |
|
Markosz - 2012.12.28 11:56:08
0 hozzászólás ~
1029 megnyitás 
|
|
 |
 |
 |
|
|
|
|
Hozzászólások
Csak bejelentkezés után láthatod a hozzászólásokat!
|
|
|
|
|
|
|
