A Jászberényi kistérség Jász-Nagykun-Szolnok megye északnyugati részén, Pest és Heves megyével határosan helyezkedik el, a Jászság területén. A Jászság a Tiszától nyugatra, a Zagyva és a Tarna folyók, valamint az Ágó patak által körülzárt területen elhelyezkedõ, klasszikus kistáj. A kistérség központja a kb. 28.0000 lakosú Jászberény város, a megye második legnépesebb városa.

A kistérség népsûrûsége közepes, 76 fõ/ négyzetkilóméter. A Jászság lakosságszáma csökken. A népesség csökkenésének oka kettõs, egyrészt magasabb a halálozások száma a születéseknél, másrészt az elvándorlók száma magasabb a betelepülõk számánál. Nagyobb számban a nagykorú fiatalok elköltözése a jellemzõ, míg a beköltözõknél a középkorúak aránya a nagyobb. Emellett megfigyelhetõ a települések lakosainak elöregedése is, ami fõleg a kisebb településeken jelent problémát. A települések több mint felén a roma kisebbség aránya eléri a 10%-ot. A képzettségük jóval alatta van az átlagnak, a munkanélküliség aránya pedig meghaladja azt.
A munkanélküliségi ráta viszonylag kedvezõen alakult az elmúlt években, ami annak köszönhetõ, hogy a Jászság két meghatározó gyára és jászsági beszállítóik viszonylag állandó munkaerõlétszámmal dolgoznak.
Eddig elkerülték a Jászságot a nagyobb létszámleépítések. A munkaerõpiac aktív, a valamilyen oknál fogva munkanélkülivé váló személyek viszonylag rövid idõn belül új munkalehetõséget találnak. A munkanélküliségi ráta általában az országos átlag közelében található, a megyei átlagtól pedig kedvezõbb.

A térségen két országos fõútvonal (31-es Budapest - Jászberény - Füzesabony, 32-es Hatvan - Jászberény - Szolnok) halad át nyolc települést érintve. Mindkét fõútvonalon jelentõs a személy- és teherforgalom, aminek következtében szükséges az utak megerõsítése, felújítása (bõvítése). A villamosított Hatvan - Szolnok (82-es) vasútvonal 4 települést, a villamosítatlan Szolnok - Vámosgyörk (86-os) vonal további négy települést érint. A településeket összekötõ további utak minõsége kifogásolható, felújításra szorulnak (pl. Jászfelsõszentgyörgy - Jászberény, Jásztelek - Jászjákóhalma, Jánoshida - Jászboldogháza). Szükség lenne néhány összekötõ út megépítésére a térségen belüli jobb megközelíthetõség érdekében (pl. Jászalsószentgyörgy - jászapáti regionális hulladéklerakó). Minden településen kiépült az ivóvízellátást, gázellátást biztosító vezetékhálózat, telefonhálózat. A vízvezetékek jelentõs része 30-40 éves, cserére szorul. A szennyvízcsatorna-hálózat jelenleg még hiányos, ám bõvítése folyamatban van. 16 hevesi település csatlakozott 17 jászsági településhez a jászteleki regionális hulladéklerakó létesítése során.
Mindegyik településen van általános iskola, a kistérség három településén (Jászapáti, Jászárokszállás, Jászberény) mûködik középiskola. Problémát jelent az, hogy a térség középiskolái nem tudnak elegendõ számú és képzettségû személyt "biztosítani" a térségben mûködõ cégek számára. A Jászságban egy tanítóképzõ fõiskola mûködik (a gödöllõi Szent István Egyetem karaként). Igény mutatkozik a térségben a mûszaki felsõoktatásra. Jelenleg az Electrolux egy fõiskolával együttmûködve biztosít ilyen képzést a dolgozói számára.
Jászberényre és a tõle északra fekvõ településekre az ipar a jellemzõ, míg a Jászberénytõl délre esõ településeken a mezõgazdaság a meghatározóbb. Ez utóbbi településeken általában magasabb a munkanélküliségi ráta is. A jelentõs ipari üzemek nagy része a jászárokszállási és a jászfényszarui ipari parkban, valamint Jászberény három ipari övezetében mûködik. A korábbi évtizedekben az ipar (Aprítógépgyár, Hûtõgépgyár) és a mezõgazdaság (termelõszövetkezetek) adta a legtöbb munkalehetõséget a Jászságban. A kilencvenes évek elején bekövetkezett visszaesést követõen néhány, utólag sikeresnek bizonyult privatizációt (pl. Electrolux - Jászberény háztartási gépek gyártása , Samsung - Jászfényszaru
televíziók gyártása ) követõ fejlesztések és a megmaradt jelentõsebb ipari üzemek (pl. Aprítógépgyár) talpon maradása lehetõvé tették a kisvállalkozói beszállítói kör kialakulását, megerõsödését is. Mindkét cégnek jelentõs beszállító hálózata alakult ki az ország és ezen belül a Jászság területén. A nagyobb cégek rendszeresen igénybe vesznek munkaerõ-kölcsönzõ cégeket, így egyszerûsítve saját maguk számára a termékeikre irányuló kereslet idõszakos hullámzásából adódó munkaerõ-felesleg vagy hiány jelentette problémákat. A két cégen kívül még legalább 10, több mint 250 fõt foglalkoztató cég mûködik a Jászságban. Emellett jelentõs számban ingáznak munkavállalók térségen kívüli cégekhez is (Hatvan, Gödöllõ, Budapest). Kiemelhetõ még az élelmiszeripar (tejipar, sütõipar, húsipar) és a malomipar. Fontos ágazat a kereskedelem, amiben a kis cégek a meghatározók.
A mezõgazdaságnak korábban jóval nagyobb szerepe volt a térségben, mint jelenleg. A korábbi nagyüzemek közül mára három maradt meg. A magángazdaságok jelentõs részére a tõkeszegénység a jellemzõ. A birtokszerkezet, birtokméret nem megfelelõ, bár az utóbbi idõben megindult a földterületek koncentrációja. A szántóföldi növénytermesztés mellett jelentõs hagyományai és eredményei vannak a zöldségtermesztésnek (pl. paprika, vöröshagyma, dinnye). A megtermelt áru közös értékesítésére vonatkozó együttmûködések még csak a kezdeti lépéseknél tartanak. 1995-ben hûtõház létesült Jászberényben.

A Jászság nem kiemelt idegenforgalomi célpont, de vannak olyan lehetõségek, amelyekre lehet építeni. Öt településen található strand, ezek közül három településen camping is üzemel, amelyeket nagy számban látogatnak külföldi vendégek a nyári idõszakban (májustól szeptemberig). Lehet továbbá építeni a Jászság kulturális hagyományaira is.

Forrás: Területpolitikai Kormányzati Hivatal

Csak regisztrált tagok értékelhetnek

Jelentkezz be vagy regisztrálj

Még nem értékelték