 |
 |
 |
 |
Véletlen képek a Galériából
Utoljára feltöltött kép:
Utoljára létrehozott albumok:
|
 |
 |
 |
 |
|
|
|
|
Online felhasználók
 Vendég: 10
Nincs Online tag
Regisztráltak: 1,381
Legújabb tag: Imre
|
|
|
|
|
|
 |
 |
 |
 |
Figyelem
A honlap CSAK akkor lesz teljesértékű, ha bejelentkezel !
Ha még nem regisztráltál kattints IDE !
(Bejelentkezés után ez a panel eltünik!) |
 |
 |
 |
 |
|
|
|
|
Megosztás a FacebookonBaby boomot akar a magyar kormány
 Az Új baby boom, a középosztály gyermekvállalási forradalma (.pdf) címû viataanyag egyelõre csak helyzetelemzést tartalmaz, illetve a kormány eddig megtett intézkedéseit sorolja fel a demográfiai helyzet javítására. Arról, hogy miként kéne megvívni a forradalmat, alig szól a dokumentum, még vázlatosan sem, mindössze néhány közelmúltbeli fideszes intézkedést említ, kezdve a családi adókedvezménnyel.. A vitaanyaghoz beérkezett javaslatok alapján az év második felében konferenciákat tartanak és elõterjesztések készülnek a kormánynak.
Az anyag mottóként a nemrégiben elhúnyt Kopp Máriát idézi, aki szerint „társadalmunk egyik legsúlyosabb problémája, hogy a kívánt, tervezett gyermekek nem születnek meg.” Felmérések szerint bár a magyarok számára fontos érték a család, és a magyar fiatalok átlagosan 2,4 gyermeket terveznek, ez a gyermekvállalási szándék nem válik valóra. Magyarország rendelkezik Európában az egyik legalacsonyabb termékenységi rátával (1,3).
Míg az Európai Unió legtöbb országába - leginkább a bevándorlásnak köszönhetõen - emelkedett a népességszám, Magyarországon régóta csökken: 1981 óta 737 ezer fõvel fogyott a népesség. A nyolcvanas évek óta többen halnak meg, mint ahányan születnek. Az anyag szerint Magyarországot a demográfiai válság halmozottan sújtja: a népességcsökkenés mellett a minõségi munkaerõ elvándorlása is jellemzõ.
Kevés a bölcsõde
Kimutatható, hogy Európában a születésszám azokban az országokban alakult kedvezõen, amelyek sokat költenek a kisgyermekes szülõk családi és munkahelyi kötelezettségének összehangolására. Az anyag készítõi 29 európai országra kiterjedõ rangsort is készítettek arról, hogy az egyes országokban mennyire kedvezõ a környezet a gyermekvállaláshoz. Megvizsgálták, hol áll az összehasonlításban Magyarország a család- és gyermektámogatásokat, a bölcsõdei ellátást, a családok munkaerõ-piaci pozícióját, a családbarát munkáltatókat és a gyermek 3 éves koráig a nõk munkavállalási lehetõségeit tekintve. Magyarország az összesített rangsorban 29 ország közül a 24. helyen szerepel. A legtöbb mutató szerinti rangsorban az utolsók között szerepelünk, egyedül a GDP arányában vett család- és gyermektámogatások szintje magas. Ebben a rangsorban a 9. helyen állunk Franciaország, Luxembourg, Norvégia, Svédország, az Egyesült Királyság, Finnország, Dánia és Spanyolország után.
Az anyag részletesen ismerteti a Népesedési Kerekasztal 2010-es javaslatait is a születések számának emelésére. A Kerekasztal szerint a gyermekvállalás elmaradása mögött több ok húzódik meg. A gyermekek születésével kiesik az egyik keresõ és a több eltartott miatt alacsonyabb és fõként távlatosan bizonytalan lesz a jövedelem, ezért gyermekvállalást ösztönzõ adórendszerre lenne szükség. A gyerekek mellett mindkét szülõnek nehéz munkát vállalnia, de ezt enyhíthetné a rugalmas foglalkoztatási formák (részmunkaidõ, távmunka) támogatása. Alapvetõ ok az is, hogy kevés a bölcsõdei hely. Az intézmények túlzsúfoltak, átlagosan 5-10 bölcsõdés korú gyermek jut egy bölcsõdei férõhelyre. Terjednek ugyanakkor az alternatív formák: 2005-ben 78 családi napközi volt, amelyek száma 2009-re 260-ra emelkedett.
A kerekasztal szerint a lakhatási, közlekedési, oktatási feltételek is hátráltatják a gyermekvállalást, sok esetben negatív a társadalom megítélése azokkal szemben, akik a karrier helyett gyermeket szülnek, és világjelenség az elsõ szülés halogatása, ami végül igen gyakran annak elmaradásával jár.
A vitaanyag szerint a kormány a Népesedési Kerekasztal javaslatait is figyelembe vette az elmúlt két évben. Az egykulcsos adórendszerrel együtt bevezetett családi adókedvezmény hatására 2011-ben mintegy 155 milliárd forinttal több jövedelem maradt azoknál, akik gyermeket nevelnek. Az új Munka Törvénykönyvében több, a gyermekes munkavállalók számára kedvezõ változtatást vezettek be és közel 8 milliárd forintos pályázati lehetõség van munkahelyi családi napközik létrehozására.
Lakás, autó, szoftver az otthoni munkához
A Népesedési Kerekasztal emellett számos új javaslatot fogalmaz meg. Felvetik, hogy a gyermeket vállaló fiatalok lakás- és autóvásárlását szocpollal segítsék, támogassák, hogy a több generációs családok közel lakhassanak egymáshoz vagy kedvezõ feltételekkel adnának vidéki, használaton kívüli, önkormányzati tulajdonban lévõ telkeket, házakat nekik.
Járulékkedvezménnyel tennék érdekeltté a munkáltatókat a gyermeket nevelõ nõk részmunkaidõs vagy távmunkás foglalkoztatásban. Az anyag olyan szoftverek kifejlesztését is említi, amellyel az otthon dolgozó szülõk jelezni tudják, mikor érhetõek el. Felvetik azt is, hogy a kiemelten magas fizetésû családok a családi pótlékukat felajánlhassák a többi gyermekes család támogatására.
Az anyák fokozatos (részmunkaidõs) munkába állását a gyermek egyéves kora után azzal segítenék, hogy ha az anya például 4 órás munkaidõben dolgozik, akkor 50 százalékos GYES-re, GYED-re legyen jogosult, de az ellátások folyósítási ideje arányosan hosszabbodjon meg.
A fix jövedelemmel rendelkezõ közalkalmazottak, köztisztviselõk és hasonló szolgálati viszonyban állóknak a második és többedik gyermek szülése esetén is a jogszabály szerinti jövedelem képezné a gyermekellátások alapját. (Ma ha az anya legalább fél évet nem dolgozik ténylegesen a gyermekek szülése között, akkor a második és többedik gyermek szülésekor a GYÁS és a GYED alapja a minimálbér kétszerese, a terhesség alatti táppénz alapja pedig a minimálbér. Ez a gyakorlatban havonta százezres nagyságrendû különbséget is jelenthet a magasabb végzettségû nõk esetében.)
Lehetõvé tenni, hogy a munkáltatók béren kívüli juttatásként, közterhektõl mentesen olyan utalványt adhassanak kisgyermekes dolgozóiknak, amelyet a gyermek ellátásához vagy a háztartási munkát segítõ szolgáltatások térítéséhez lehetne csak felhasználni. Az anyag családbarát felsõoktatási intézményeket, rugalmas vizsgarendet, több családi kollégiumi szobát javasol.
A Népesedési Kerekasztal azt is javasolja, hogy a gyermekvállalás a nyugdíjrendszerben is jelentsen elõnyt: a családok (szülõpárok) által vállalt és kitaníttatott gyermekek után járó differenciált pontokkal ismernék el "a szülõknek a járulékfizetés melletti költségként jelentkezõ, a humántõkébe eszközölt befektetéseit".
|
|
|
Markosz - 2012.05.10 20:55:07
0 hozzászólás ~
751 megnyitás 
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hozzászólások
Csak bejelentkezés után láthatod a hozzászólásokat!
|
|
|
|
|
|
|
