 |
 |
 |
 |
Véletlen képek a Galériából
Utoljára feltöltött kép:
Utoljára létrehozott albumok:
|
 |
 |
 |
 |
|
|
|
|
Online felhasználók
 Vendég: 6
Nincs Online tag
Regisztráltak: 1,396
Legújabb tag: eroni
|
|
|
|
|
|
 |
 |
 |
 |
Megosztás a FacebookonMultivilág Magyarországon
 A Magyarországon teljes munkaidõben foglalkoztatottak 20 százaléka dolgozott teljes mértékben külföldi tulajdonban lévõ társaságoknál a 2011 május végi adatok szerint az öt fõt, illetve ennél nagyobb létszámban alkalmazottakat foglalkoztató vállalkozásoknál, míg további 5,7 százalék olyan cégnél kapott állást, amelyet 50 százaléknál nagyobb arányban birtokoltak külföldiek - tájékoztatta a Napi Gazdaságot a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH). Annak alapján, hogy a KSH adatai szerint májusban 1,6 millióan dolgoztak teljes munkaidõben a versenyszférában, bõ 413 ezren dolgoztak többségében külföldi tulajdonú cégnél.
Külföldi dominancia az áramtermelésben
Ennél részletesebb adatok még nem állnak az NMH rendelkezésére, a KSH adatbázisában pedig 2009-es a legfrissebb bõvített statisztika a nemzetgazdasági ágazatokban dolgozó nem pénzügyi cégekrõl, így ez utóbbiakból szemezgetünk a továbbiakban.
Magyarországon ebben az évben 18,4 ezer külföldi tulajdonú vállalkozás mûködött (az összes cég 3,3 százaléka), amelyek azonban az árbevételbõl már jóval nagyobb szeletet kanyarítottak ki maguknak. A külföldi irányítású nem pénzügyi vállalatok az összes árbevétel több mint felével, 51,7 százalékkal rendelkeztek (ezen kívül a termelési érték 53,6 százalékát és a hozzáadott érték 49,1 százalékát adták), különösen a számítógép és egyéb elektronikai eszközöket gyártó külföldi cégek örülhettek, hiszen az árbevételek 97,3 százalékát vették magukhoz, de a jármûgyártás (94,2 százalék), távközlés (89,9 százalék) és a dohányipar (86 százalék) sem panaszkodhatott. Ezen kívül az elõbb említett energiaellátó szektorban tevékenykedõ cégek is örülhettek, akik az összes árbevétel 78,2 százalékát vették magukhoz, de a feldolgozóipar is 66 százalékot tudhatott magáénak, ahogy a kommunikációs cégek sem panaszkodhattak a 65,5 százalékos arányukra. A KSH által szemlézett ágazatok közül a vízellátással, szennyvízkezeléssel, illetve hulladékgazdálkodással foglalkozó magyar cégeknél maradt a legtöbb bevétel, hiszen itt a külföldiek "mindössze" 14,9 százalékos árbevételi arányt értek el, de hazai szemszögbõl nézve jól teljesített az építõ- és az ingatlanipar, amely a bevételek negyedét engedte át külföldi versenytársainak.
A beruházások tekintetében is a külföldi vállalatok vitték a prímet, az összes beruházás majdnem fele (48,3 százalék, 1500 milliárd forint) köthetõ hozzájuk. A külföldi döntéssel létrejött hazai beruházás több mint egyharmadát (37,3 százalék) a feldolgozóipar kapta, és itt az összes nemzetgazdasági beruházás 66,2 százaléka a külföldi leányvállalatoknál valósult meg.
Érdekes, ám a hazai viszonyokat ismerve kevésbé meglepõ statisztika, hogy amíg a magyar tulajdonú cégek átlagosan három embert alkalmaztak 2009-ben, addig a külföldi irányításúak ennek közel tízszeresét 32-öt.
|
 |
|
Markosz - 2012.07.31 15:03:57
0 hozzászólás ~
874 megnyitás 
|
|
 |
 |
 |
|
|
|
|
Hozzászólások
Csak bejelentkezés után láthatod a hozzászólásokat!
|
|
|
|
|
|
|
